Ügyeskedik a kormány a megszorításokkal

A kabinet eredetileg 2,2 százalékos GDP-arányos deficitet vállalt a 2013-as büdzsé tervezetében, amit a közeljövőben 2,8 százalékra kíván növelni, írja a szerdai Magyar Nemzet. Ezzel szerintük 130–150 milliárd forintos mozgástere lesz az államnak, vagyis ennyivel több pénzből gazdálkodhat jövőre.

A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a 2,8 százalékos hiánycél „kőbe lesz vésve”, tehát ennél magasabb nem lehet a deficit, mert szerintük az már adósságnövelő hatással járna.
Az Európai Bizottság ellenállásába sem ütközhet ez a módosítás, hiszen a brüsszeli testület csupán azt várja el hazánktól, hogy a költségvetés hiánya a maastrichti kritériumokban foglalt GDP-arányos 3 százalék alatt maradjon.

Így a jövő évi büdzsé tervezett sarokszámai alapján a Nemzet szerint nagy esély van arra, hogy Magyarország kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, ami már hazánk 2004-es uniós csatlakozása óta folyik ellenünk.

A jövő évi büdzsé jelenleg érvényes tervezete többek között azért szorul korrekcióra, mert a hazai gazdaság az előrejelzések szerint lassabban nő jövőre a költségvetésben szereplő 1,6 százaléknál.

Varga Mihály IMF-főtárgyaló már a parlament gazdasági bizottságának hétfői ülésén elismerte, hogy a növekedési cél nem tartható. Alapvetően a növekedési számokban van eltérés a kormány és az IMF között. A valutaalap 1 százalék körüli növekedést vár, míg a magyar kormány 1,6 százalék körülit. Varga Mihály elmondta ez a növekedési prognózis nem tartható, de a hiánycélt tartani kell, nem mehetünk 2013-ban sem 3 százalék fölé.

Hozzátette, hogy 300-350 milliárd forinttal más egyenleget számol az IMF és a kormány; a különbség pedig az eltérő növekedési prognózisból adódik. A miniszter elismerte: túl optimisták voltak, és mivel a GDP-bővülés kisebb lesz, mint eddig várták, költségvetési korrekcióra lesz szükség.

Elemzők szerint a hiánycél lazítása az Európai Unió felé még akkor is rossz üzenet, ha végül három százalék alatt maradunk, az IMF ebben az ügyben megengedőbb. Ugyanakkor még egy 3 százalékos hiány sem jelenthetné a megszorítások elodázását, egyes kalkulációk szerint még a nagyobb hiány mellett is mintegy 400 milliárdos kiigazítási igény lenne a költségvetésben.

A lyuknak ugyanis csak egy része adódik a növekedési prognózisok különbségéből, másik fele a büdzsében lévő kockázatokból fakad, például, hogy nem folyik be annyi e-útdíjból, mint amennyit a kormány vár, elbukjuk a telekompert, romlik a nemzetközi környezet, nőnek a kamatkiadások, nem teljesülnek a hatékonyságnöveléstől várt adóbevételek stb.