Varga: Nem kell nekünk külföldi pénz

Varga Mihály szerint a magyar gazdaság sebezhetősége jelentősen csökkent, és ha nem változik alapvetően a külső környezet jövőre, akkor nem lesz szükség külső finanszírozásra, eurókötvény kibocsátására Magyarország csak az IMF-megállapodás után készül.

A hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közgyűlésén pénteken Tokióban az MTI-nek adott nyilatkozatában arról is beszámolt, hogy a magyar gazdaság helyzetéről és a magyar gazdaságpolitika lépéseiről tájékoztatta az IMF tisztségviselőit. Az IMF/EU-tárgyalásokkal kapcsolatban azt mondta: „szívesen mondanám, hogy már meg is van az időpontja, de ez nem volna igaz”.

A magyar sérülékenység csökkenését jelzik a piaci folyamatok is. A magyar államadósság kockázatát jelző cds-felár idei mélypontjára, 300 bázispont alá csökkent – értéke az idei csúcsán, januárban, 700 pont fölött volt.

Felmerült, hogy a kormány eurókötvényeket bocsásson ki a devizapiacon, de erre Magyarország csak az IMF-megállapodás megkötését követően készül – erősítette meg a hiteltárgyalásokért felelős miniszter. Hozzátette: nem lenne helyes azt az üzenetet küldeni, hogy Magyarországnak nem fontos a megállapodás.

Más megközelítésből a miniszter úgy ítélte meg, hogy ha nem változik alapvetően a nemzetközik környezet 2013 közepéig-végéig, akkor Magyarországnak nem lesz szüksége külső finanszírozásra.

Kifejtette: Magyarország fiskális pozíciója sokat javult az elmúlt két évben, de kiigazítás óhatatlanul magával hozta a növekedési feltételek romlását és a növekedési kilátások miatt továbbra is sebezhető az ország, bár sokkal kevésbé, mint két évvel ezelőtt. „Akkor azon országok tízes listáján voltunk,  ahol hamarosan várható a csőd. Ettől szerencsére messze kerültünk” – tette hozzá.

Az IMF kedden megjelent Világgazdasági Kitekintésében idén 1 százalékos csökkenést vár Magyarországon, jövőre pedig 0,8 százalékos növekedést jósol.

Varga Mihály emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben a bruttó hazai termék 82 százalékáról 77 százalékára csökkent az államadósság aránya, a költségvetési hiányt illetően „nem az a kérdés, hogy 5-6 vagy 7 százalék, hanem hogy a három százalékot tudjuk tartani”, a folyó fizetési mérleg pedig már tartósan többletet mutat.

Az európai gazdasági helyzettel - amely az IMF-közgyűlés legtöbbet emlegetett témája - kapcsolatban kifejtette: „a legnagyobb kérdés, hogy az eurózónában és tágabb értelemben véve az EU-ban az együttműködés milyen formáját lehet kialakítani, és az mennyiben járhat a nemzeti szuverenitás feladásával. A magyar kormánynak is döntenie kell erről a megfelelő időpontban.”

Véleménye szerint a problémák abból adódnak, hogy az euró bevezetése féloldalasan történt meg: miközben a monetáris politika egységessé vált, a fiskális politika teljesen nemzeti hatáskörben maradt, ami már akkor is azt mondatta a szakértőkkel, hogy rendkívül nehéz lesz fenntartani az együttműködést. Olyan döntéseket kell hozni, amelyek nem visszafordítják ezt a folyamatot, hanem azokat a hibákat küszöbölik ki, amelyek az euróbevezetés előtt megtörténtek - mondta az MTI-nek Tokióban Varga Mihály.