Tömegesen sodródnak csőd felé a cégek

Már 4,21 százalékon áll a cégek bedőlési aránya, míg egy évvel korábban ez a szám csak 3,44 százalék volt, és jövő júliusra valószínűleg az 5 százalékot is túllépi – olvasható a Bisnode csoporthoz tartozó céginformációs szolgáltató, a PartnerControl elemzésében. A cég közleménye szerint a rossz eredményeket tetézi, hogy az elmúlt három hónapban az átlagos számlafizetési késedelem is jelentően meghaladta tavaly ilyenkor jellemző késedelmet.

A hazánkra korábban jellemző folyamatos cégszám-növekedés üteme az elmúlt években jelentősen csökkent. Míg 2008 előtt évente általában 5-6 százalékkal nőtt a cégek száma, addig az elmúlt 12 hónapban a társas vállalkozások száma csak 1,08 százalékkal emelkedett, október elején számuk meghaladta az 564 ezret. A tendencia alapján feltehetően egy-másfél év múlva már csökkenő tendenciával kell számolni.

Az idei harmadik negyedévben 38 százalékkal kevesebb vállalkozást alapítottak, mint tavaly ilyenkor, az új cégek számának csökkenése azonban nem ennyire drasztikus, mivel az év elején volt egy hirtelen emelkedés a törvényi változásoknak és az új cégbejegyzési folyamatoknak, valamint a cégbejegyzés drágulásának köszönhetően. Összességében azonban az idei évben 14 százalékkal kevesebb cég alakult, mint 2011 első kilenc hónapjában.

A 10 legnagyobb bedőlési arányt felmutató iparág

2012Q2-elmúlt 12hónap rangsor	2011 azonos időszaka rangsor	Szektor	Elmúlt 12 hónap bedőlési arány
1	1	Építőipar	7,24%
2	3	Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás	6,60%
3	4	Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása	5,43%
4	6	Nagykereskedelem (kivéve: jármű, motorkerékpár)	5,30%
5	8	Szállítás, raktározás	5,25%
6	7	Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység	5,25%
7	5	Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása	5,07%
8	12	Bútorgyártás	5,00%
9	14	Bányászat, kőfejtés	5,00%
10	9	Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása	4,72%

A leginkább csődveszélyes iparágak listáját már hosszú ideje az építőipar vezeti, kiemelkedően magas, 7,24 százalékos bedőlési arányával, ez a mutató ráadásul folyamatosan nő. A textilipar egy éve a második helyen szerepelt a legnagyobb bedőlési arányú szektorok jegyzékén, mára azonban már kiesett az első 10-ből is. A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás bedőlési aránya egy ideje már emelkedik, és 6,6 százalékos fizetésképtelenségi arányával nem sok bizakodásra ad okot annak ellenére, hogy a dunántúli szállásadók és vendéglátók szerint a válság legjobb nyarát zárták idén, és a hosszú hétvégék is jót tettek a szektornak.

A tavalyi évhez képest a bútorgyártás és a bányászat több pozíciót rontott, és ugyan egy éve még nem volt benne a 10 legnagyobb bedőlési arányú szektorban, mára már bekerült. Az alacsony bedőlési arányú iparágak között általában olyan szektorok szerepelnek, amelyek szolgáltatásokból élnek, ezért a gazdasági nehézségekre maximum leépítéssel reagálnak, de nem zárják be a céget, mivel költségeik nagy része inkább a humán erőforrás, így egy-egy bedőlő üzlet az alacsony anyagköltség miatt nem rengeti meg alapjaiban a vállalatot.

Az egyre növekvő bedőlési arány nem sok jóval kecsegtet, és a fizetési késedelem növekedésével együtt azt jelzi, hogy sajnos a magyar gazdaság továbbra is igen nehéz helyzetben van. A válság által erősen sújtott iparágak (mint például az építőipar) továbbra sem tudott előrelépni. A lassan, de mégis növekvő ingatlanárak remélhetőleg segítenek majd rajtuk. Keleti József, a Bisnode csoport menedzsere kifejtette, hogy mindezen tények még nagyfokú óvatosságra intenek, hiszen a hitelezésben komoly szerepet töltenek be a vállalkozások vevőik finanszírozásával, ahol halasztott fizetésből származó árbevételüknek átlagosan 4 százalékát is kockáztatják.

Meglehetősen komoly rizikót jelenthet, ha hitelezett partnereik kontrollja, minősítése, rendszeres nyomonkövetése nem megoldott, nincs rajta kellő figyelem, a hitellimitek jóváhagyásának és a beszedések kezelésének folyamata nem kidolgozott, vagy nem kerül következetesen betartásra. Mindezen folyamatok megfelelő működése stabilitást és versenyelőnyt jelentenek a vállalkozások életében. A hatékonyság jegyében egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a partnerek előzetes minősítésére már az értékesítési folyamat előtt szükség van, marketing és értékesítési erőforrásokat a fizetőképes, stabil vállalkozásokkal történő forgalomnövelésre érdemes koncentrálni.

Ami egyértelműen kirajzolódik, hogy szétválnak a bizonytalan háttérrel rendelkező cégek, akik a nehéz, külső körülményeket nehezen kezelik, és a túlélni képes, stabil, megbízható vállalkozások, akik képesek megfelelő vállalatvezetéssel, jó stratégiával, új, akár külföldi piacokra történő kilépéssel, költség és folyamat racionalizálással fenntartani működésüket, sőt, akár növekedni is. Az egész magyar gazdaság szempontjából rendkívül fontos a konszolidáció, hogy a mikro és kisvállalatok közül egyre többen legyenek képesek egy olyan nagyságrendet elérni, ahol megjelenhet a méretgazdaságosság, a képzett munkaerő megtartásának, a piacszerzés, építés, és akár az exportálás képessége, esélye.