Chikán: A helyzet nem bíztató, de nem is reménytelen

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) való megállapodás szükséges, de nem elégséges feltétele a magyar gazdaság talpra állásának - hangsúlyozta a Republikon Intézet keddi budapesti konferenciáján Chikán Attila és Kákosy Csaba korábbi gazdasági miniszter, valamint Felcsuti Péter közgazdász, a Raiffeisen Bank és a Magyar Bankszövetség korábbi vezetője.

A Republikon Egyedül nem megy? - Gazdaságpolitikai forgatókönyvek a magyar gazdaság talpra állítására címmel rendezett konferenciáján mindhárom előadó egyetértett abban, hogy helyre kell állítani a Magyarország iránti politikai és üzleti bizalmat a határokon belül és kívül.

Chikán Attila emlékeztetett arra, hogy Magyarország a legfrissebb versenyképességi rangsor szerint a 2008-as 61. helye közelébe esett vissza, így a közép-kelet-európai régió államai között egy alacsonyabb versenyképességű országcsoportba került át.

Nincs minden veszve

Hozzáfűzte, hogy míg 2001-ben a versenytárs országok között a legelőkelőbb helyen volt Magyarország, addig mára eltávolodott a régió vezető országaitól, és átkerült a mezőny második felébe. Kiemelte ugyanakkor, hogy ez a folyamat nemcsak 2010-ig, hanem korábbra vezethető vissza, egyebek között az elhalasztott strukturális reformokra és az ország kutatás-fejlesztési lemaradására.

A legnagyobb visszahúzó erő a versenyképesség szempontjából Chikán Attila szerint az intézményrendszer állapota és az ebbe vetett bizalom hiánya; itt - emelte ki - a rendszerváltás utáni egyik kormány sem tudott előrelépést elérni.

A volt miniszter úgy vélekedett, hogy a fellendülés kulcsa a bizalomerősítés lenne. Ez jelentene kiindulópontot a beruházások növekedéséhez, valamint a hitelezés és a fogyasztás beindításához. A foglalkoztatás és foglalkoztathatóság javítása is kiemelten fontos, ehhez ugyancsak piaci bizalomra, piacteremtésre, az intézményi keretek átalakítására van szükség - mondta Chikán Attila, hozzátéve, hogy támogatni kell a kis- és közepes vállalkozásokat is. Magyarország versenyképessége nem bíztató, de nem is reménytelen - hangsúlyozta Chikán Attila.

Az IMF nem bank

Felcsuti Péter közgazdász, a Raiffeisen Bank korábbi vezérigazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy sok közkeletű tévedés, alulinformáltság van a Nemzetközi Valutaalappal kapcsolatban. Rámutatott: az IMF nem bank, nem köt üzletet, nem aggódik a pénze miatt, nem feltétlenül akar megállapodni, nem követel semmit, de fenntartja magának a jogot, hogy értékelje azt a gazdaságpolitikai programot, amely fenntarthatóvá teszi az adott ország gazdaságát.

Egy IMF-megállapodás csökkenti a vállalkozások finanszírozási költségeit is, ez pedig fontos a gazdasági szereplők reaktiválása szempontjából - mondta. Felcsuti Péter szerint Magyarország jelenleg súlyos bizalmi vákuumban van; a külföldi és belföldi szereplők is megvonták bizalmukat a magyar gazdaságpolitikától, ez pedig a tevékenységükben, vagy épp annak elmaradásában nyilvánul meg.

Felcsuti Péter a kormány unortodox politikájából elfogadhatónak nevezte a válságkezelés terheinek megosztását a lakosság és a multik (elsősorban a bankok) között, és a nagy rendszerek reformját, nem fogadható el viszont szerinte a jogbiztonság veszélyeztetése, a tulajdonhoz való jogok megsértése, valamint a beavatkozás a szerződéses jogviszonyokba. A költségvetési egyensúly megteremtéséért magas árat kell fizetni: a szigor súlyos elszegényedést, illetve a jövő és a növekedési tartalékok felélését hozza magával.

A növekedéshez politikai fordulat szükséges Felcsuti Péter szerint, aki úgy véli, a gazdasági fordulathoz az IMF-megállapodás csak szükséges, de messze nem elégséges feltétel.

Elszegényedik a középosztály

Kákosy Csaba szerint "rendkívül igazságtalan" társadalom épül ma Magyarországon: a kormány adó- és szociális politikájának eredményeképpen a gazdagok még gazdagabbak lesznek, miközben a  középosztály nagy része és a szegények lecsúsznak. A kormány jelentős erőfeszítéseket tesz az államadósság és a költségvetési hiány leszorítására, de ez csak a jéghegy csúcsa - fogalmazott. Jelezte: ez azzal jár, hogy Magyarországon nincs növekedés, a gazdaság a közeljövőben is stagnál, az infláció és a munkanélküliség magas, valamint lényegében nincsenek beruházások.

A 2014-ben kormányra kerülők Kákosy Csaba szerint problémákkal terhelt helyzetet örökölnek. A gazdaság talpra állításához a volt miniszter szerint többek között helyre kell állítani a Magyarország iránti bizalmat, fokozatosan ki kell vezetni a különadókat, egykulcsos személyi jövedelemadó helyett progresszív adórendszerre van szükség, középtávon pedig strukturális reformokat kell végrehajtani.