Rafael
17 °C
30 °C
Index - In English In English Eng

Ebből így nem lesz növekedés

2012.10.18. 12:50
A Brüsszel által elvárt hiánycélt ugyan várhatóan tartani tudjuk a két részben bejelentett óriási megszorítással, ám a kapkodva összerakott intézkedésterv azt a kevés növekedést is elviheti, ami jövőre lett volna. Ráadásul a valutaalappal való megállapodást is nehezíti, hogy nem azt csináljuk, amit javasoltak, és azt folytatjuk, amit nem tartanak jónak. Hiába a korai, nyári költségvetés, a kormány túlzott optimizmusa miatt végül megint tűzoltás lesz a költségvetési tervezésből.

Márpedig fizetnie valakinek kell – hajnali egy körül, amikor hazafelé indulnának a vidám kocsmai mulatozásból, a jókedvű társaságok minden alkalommal szembesülnek ezzel a problémával. Nincs ez másként a megszorításokkal sem: ha a kormány költségvetési kiigazításról dönt, legyen az akár bevételnövelés, akár kiadáscsökkentés, valakinek meg kell fizetnie a számlát.

Csak úgy csinál, mintha nem fájna

A kabinet alapvetően két megoldást választhatott volna: vagy közvetlenül a lakosságot terheli a megszorításokkal, vagy olyan adó- és költségvetési intézkedéseket talál ki, amely – direktben legalábbis – a vállalati szektornak fáj. Mivel a multicégek, az energetikai, pénzügyi és kereskedelmi nagyvállalatok nem mennek szavazni 2014-ben, szemben a lakossággal, a kormány a lassan évi egy Bokros-csomagnyi megszorítással rendre főleg a cégeket sújtja.

Aminek megvan az a kedvező politikai kommunikációs hatása, hogy elmondhatják, a „nyugdíjakat sosem csökkentjük” vagy hogy „a családtámogatásokból nem engedünk". Viszont megvan az a káros közgazdasági hatása, hogy a cégeknek a maradék nem túl sok kedvük is elmegy a beruházásoktól, fejlesztésektől (persze átmenetileg a közvetlenül lakosságra terhelt megszorításnak is van növekedési ára, hiszen csökken a belső fogyasztás, azonban fenntarthatóbb pályát jelent, mert a válságból kiutat mutató beruházások nem esnek vissza). Ennek a hatása a mostani két megszorítás várható következményeiben is tetten érhető.

Megszorít, megfojt

A kormány a frissen bejelentett 764 milliárd forintos csomag kapcsán maga csökkentette 1 százalékról 0,9 százalékra a jövő évi növekedési előrejelzését. Az intézkedések hatásai azonban ennél jóval durvábbak lehetnek. A tranzakciós adó emelése, a benntartott bankadó, a helyi iparűzési adó alapjának változtatása, a cafeteria szabályok változtatása, a közműadó, csupa olyan tételek, amelyek jelentősen drágítják majd az életet, nem serkentik a beruházói kedvet, visszavetik a fogyasztást, lassítják a gazdaságot és a válságból való kilábalást. Hogy pontosan mennyivel, azt egyelőre nehéz megbecsülni, de jó esély van arra, hogy egyáltalán nem lesz majd növekedés jövőre.

Bár a csomag bejelentése után több elemző is úgy vélte, a kormány túllőtte magát a tervvel, hiszen jóval kevesebb intézkedés is elég lett volna ahhoz, hogy tartsuk a GDP-arányos 3 százalék alatti hiányt, a helyzet az, hogy a 764 milliárdos csomag tényleges költségvetési hatásai inkább az 500-550 milliárdot közelítik. Márpedig a jóval kisebb növekedés mellett ez csak éppen elég lesz ahhoz, hogy megfeleljünk Brüsszelnek, és ne vonják meg tőlünk az uniós források egy részét.

 Bevételnövelő intézkedések (első csomag)  Ennyit vár tőle a kormány (milliárd)
Tranzakciós illeték emelése (MNB nélkül) 60
Pénztárgépek elektronikus bekötése 95
Fordított áfa a sertéságazatban 10
Kisvállalati adózás 15
TB-járulékplafon eltörlése 51
 Összesen:  231
 Bevételnövelő intézkedések (második csomag)  
A bankadót nem felezik meg. 72
Tranzakciós illeték további emelése 90
Államkincstár adójának emelése 40
Iparűzés adóalap kiszámításának változása 35
Közműadó 30
Nő a cafeteria adókulcsa. 40
NAV egyedi számlák ellenőrzése 60
 Összesen  367
 Kiadáscsökkentő intézkedések (összesen)  
Nyugdíj/bér egyszerre nem 30
EU-s társfinanszírozás csökkentése 55
Elmaradó béremelés 73
Segélyplafon 8
 Összesen  166
 Teljes megszorítás  764

Hogy az első, 397 milliárdos csomag néhány tétele miért aggályos, azzal egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk, hasonló bizonytalanságok a szerdán bejelentet 367 milliárdos csomag kapcsán is vannak. Hogy az államkincstárra kivetendő adóból túl sok pénz nem várható, azt a nyár elején is többen jelezték, akkor még 120 milliárdot várt volna tőlük a kormány, később ennek hatására a várt adó mértékét jelentősen csökkentették. Most azonban úgy tűnik, újra felerősödtek az NGM-ben azok a vélemények, ami szerint több pénz is bevasalható a kincstáron, 80 milliárd forintra emelték az előirányzatot, pedig nehéz elképzelni, hogy 10-20 milliárdnál többet hozhat a konyhára a kincstárra kivetett adó, amely egyébként részben legalábbis változatlanul a pénz egyik zsebből másikba pakolásának tűnik.

Hasonló a történet az adóbeszedés hatékonyságával. A kormány még nyáron úgy számolt, hogy az adóbeszedés hatékonyságának javulása jövőre 160 milliárd forint bevételt hoz, ebben a számban már akkor többen kételkedtek, köztük Brüsszel, az IMF és még a Költségvetési Tanács is. Az első Matolcsy-csomag végül inkább már csak 120 milliárd forintot várt hatékonyságnövelésből, vagyis kissé közelebb igazította a valósághoz a terveket. A második, szerdán bejelentett Matolcsy-csomag ezt a 120 milliárdot további 60 milliárddal fejelte meg, vagyis még a korábbi optimista várakozásait is felülírta.

Az IMF-nek nem tetszik majd

Ráadásul mivel az új csomag nagy részben a bankokat és a vállalatokat terheli, az egyébként is rendkívül beszűkült hitelezés helyzete tovább romolhat. Márpedig hitelezés nélkül nincs gazdasági növekedés – nem csoda, hogy a bankszektor békén hagyását, és ezáltal a hitelezés feltételeinek megteremtését egyhangúlag sürgette nyári leveleiben az IMF és az Európai Bizottság, valamint a Portfolio.hu keddi konferenciáján Simor András jegybankelnök is.

Ráadásul a cégeket sújtó adótehernél jó esély van arra, hogy az megjelenik a termékek és szolgáltatások árában. Azok drágulásával pedig a már így is jelentős, 5 százalékra jósolt infláció pöröghet fel még jobban. Az elemzők többsége már a bejelentés előtt is inkább 0,7 százalékos GDP-növekedést várt a jövő évre a kormány által addig kalkulált 1 százalékos bővülés helyett, az újabb bejelentésekkel akár a teljes stagnálás, vagy akár az újabb recesszió sem elképzelhetetlen.

Bár a csomag mérete jó eséllyel elég lehet ahhoz, hogy tartsuk a 3 százalék alatti hiányt jövőre, korántsem mutatnak az IMF-megállapodás irányába. A Nemzetközi Valutaalapnak vélhetőleg a bankadó benntartása fájhat majd a legjobban, a nemzetközi szervezetek ugyanis még az eddig ígért, jövő évre tervezett mértéket is sokallták, szerintük a hitelezés beindításához és a gazdaság fellendítéséhez újra levegőhöz kellene juttatni az utóbbi években rendkívül leterhelt szektort.

Az optimizmus visz a sírba?

Matolcsy minisztersége kezdete óta lépten-nyomon a növekedés fontosságát hangsúlyozza, valójában azonban az elmúlt évek intézkedései alapján úgy tűnik, gyakran épp a növekedésbe vetett túlzott hit lassítja a gazdaságot. Bár az, hogy a magyar gazdaság recesszióba került és a jövő évben is legfeljebb stagnálás várható, aligha varrható egy az egyben a kormány nyakába – az örökség és a külpiaci lassulás is jelentős szerepet játszik toporgásunkban – Matolcsyék szerepe mégsem elhanyagolható.

Alig volt ugyanis még olyan költségvetési tervezési időszak, amelyben ne lett volna a kormány szemére vethető, hogy elszakadt a realitásoktól, majd mikor elkerülhetetlenné vált a szembenézés a valósággal, addigra már nem jutott idő alapos, végiggondolt tervezésre, alig néhány nap alatt kellett valahonnan előkeríteni még néhány százmilliárdot. A végiggondolatlan, tűzoltásszerű adóztatás pedig rendszerint nagy növekedési áldozatokkal járt, gyakran nagyobbakkal, mint amit adott esetben egy már a kezdetekkor reális helyzetértékelésre épülő költségvetés hozhatott volna.

Hét százaléktól a recesszióig

A nemzetgazdasági miniszter a kormányváltás előtt még 7 százalékos növekedésről beszélt, 2009-ben még úgy vélte, "hibás az a liberális-neoliberális út, amelyik azt mondja: először be kell állítani a költségvetési egyensúlyt, és ha az megvan, automatikusan jön a növekedés". Nyár közepére azonban világossá vált, hogy még sincs más út, Matolcsynak fel kell adnia a korábbi terveit az elszálló hiányról, bejelentették a gazdasági akciótervet, hogy tartani tudják a hiánycélt. A minisztérium kénytelen volt csökkenteni a növekedési tervet is, 2,5-3 százalékos bővülést láttak valószínűnek a közeljövőre, de még 2011 márciusában is tartották magukat ahhoz, hogy 2013-ban 5 százalékos növekedés is jöhet, míg az infláció 3,4 százalék lesz.

Az első Széll Kálmán-terv szerint az „igen óvatos becslés” az, hogy 2013-tól évi 3-4 százalékos GDP-növekedés jön, de lehet az 4-6 százalékos is. A kormány a számok miatt azóta is folyamatos harcot folytatott az unióval, a jegybankkal és az elemzőkkel – a miniszter szerdán kifejezetten arról beszélt, hogy embereink harcolni fognak Brüsszelben –, Matolcsy és Orbán a kritikákra rendszerint úgy reagált, kényszerűségből módosítja az előrejelzéseit, de tartja magát saját elképzeléseihez. A túlzott optimizmus a költségvetés állandó újratervezését követelte, az állandó újratervezés pedig a növekedési lehetőségeket a leginkább rontó intézkedések sorát hozta magával. A terveket tavaly is hétszer kellett módosítani, és hiába az idei korai, nyári költségvetési tervezés, a kapkodást, huzavonát, végiggondolatlan megoldásokat ezúttal sem sikerült elkerülni.

Erre számít a kormány

Fő makrogazdasági mutatók, változás az előző évhez képest, % (forrás: NGM)
  2011 2012 2013 2014
GDP volumene 1,6 -1,2 0,9 2,0
Háztartások fogyasztási kiadása 0,0 -0,8 -0,5 1,0
Bruttó állóeszköz felhalmozás -5,5 -5,8 -1,0 0,3
Export 8,4 2,6 6,2 6,4
Import 6,3 1,4 4,5 5,3
Foglalkoztatottak száma 0,8 1,1 0,7 1,3
Munkanélküliségi ráta (15-74) 10,9 10,9 10,8 10,7
Infláció 3,9 5,8 5,2 3,0

A kormány cikkünk megjelenése után a honlapjára kitett egy dokumentumot, amelyben kitér arra is, hogy az új intézkedéssorozat hogyan befolyásolja a makrogazdasági pályáját.

Eszerint "az intézkedések egy része a vállalati szektor jövedelmezőségén keresztül a munkaerőpiacon visszafogottabb bér- és létszámdinamikához, illetve a beruházásokban a trendforduló kitolódásához vezethet. Az inflációra egymásra ellentétes hatást gyakorol a kibocsátási rés lassabb záródása és a vállalati költségek emelkedése. Ezek eredőjeként a 2013-as évben az utóbbi lesz domináns, ami 2013-ban némileg magasabb inflációhoz vezethet."

Szerintük a háztartások jövedelmi helyzetét befolyásoló hatások miatt a fogyasztási kilátások az előrejelzési horizont teljes hosszán visszafogottabbak. 2014-ben a konzervatívabb növekedési kilátásokat Magyarország exportpiacainak lassabb növekedése határozza meg, amely a nemzetközi előrejelző intézetek közül az aktuálisan legfrissebb, a Nemzetközi Valutaalap 2012. október 9-én publikált világgazdasági előrejelzésén alapul.

"Mindezeket figyelembe véve 2013-ban 0,9 százalékos, 2014-ben 2 százalékos növekedés várható, ami összhangban van a piaci és nemzetközi előrejelzők várakozásaival. A makrogazdasági pálya revíziója a költségvetés hiányát a GDP mintegy 0,1 százalékával emeli, amire bőségesen elegendő tartalékot jelent az Országvédelmi Alap megemelt szintje" - írja a kormány.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!