Uniós eljárás indult a telekomadó miatt

Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé vitte a magyarországi telekomadó ügyét, így a 2010-ben bevezetett távközlési különadóval kapcsolatos 2010 végén elindított kötelezettségszegési eljárás hivatalosan is a harmadik szakaszába lépett. A költségvetés szempontjából jelentős tétel sorsa forog kockán. A kiskereskedelmi különadó után ez már a második válságadó, melynek ügye Luxemburgba kerül, írja a portfolio.hu.

A bíróság pénteken azt közölte, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió Bíróságán a 2010-ben bevezetett távközlési különadó miatt.

Mindez csupán azt jelenti, hogy a 2010-ben indított kötelezettségszegési eljárás hivatalosan is a harmadik szakaszába lépett. Ez nem meglepő fejlemény, miután 2012 márciusában az Európai Bizottság azt közölte, hogy a magyarországi távközlési különadó ügye az Európai Bíróság elé fog kerülni. Lényegében most csak annyi történt, hogy a Bizottság márciusban megállapított döntése hét hónap eltelte után került a Bíróság elé.

A Bizottság azért indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert álláspontja szerint a távközlési vállalkozásokra kivetett különadó valójában olyan igazgatási díjnak minősül, amely - az irányelv előírásaival ellentétben - nem a szabályozási és engedélyezési rendszerhez kapcsolódó költségek fedezésére, hanem a központi költségvetés bevételeinek növelésére szolgál. Ezzel összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy a távközlési szektorra csak a valamennyi gazdasági ágazatot egységesen érintő adók (pl. társasági adó) és az igazgatási díjak vethetőek ki, kizárólag ezen ágazatot sújtó különadó azonban nem" - idézi fel az ügy hátterét a Bíróság tájékoztatása.

Neelie Kroes digitális politikáért felelős bizottsági alelnök 2010 végén - az eljárás megindításakor - úgy érvelt, hogy az engedélyeztetési irányelv rendelkezéseit sérti a három évre kivetett telekomadó (ezek szerint ugyanis a szektort sújtó adóból származó bevételt vissza kell forgatni az iparágba, miközben Magyarország a központi költségvetés egyenlegét javította).

A Költségvetési Felelősségi Intézet legutóbbi elemzésében arra mutatott rá, hogy jelentős kockázatot jelent az EU Bírósága előtt fekvő telekomadó-per a költségvetésre nézve. Az állam visszafizetési kötelezettsége (kamatokkal együtt) mintegy 200 milliárd forintra rúgna. Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője akkor elmondta, hogy az uniós módszertan szerint ezt a 200 milliárdos kiadást azonnal el kell számolni, a pénzforgalmi szemléletben történő megjelenés pedig attól függ, hogy az alanyokkal az állam hogyan állapodik meg.

A magyarországi távközlési különadó ügye egy másik kötelezettségszegési eljárás tárgyát is képezi. Júniusban érkezett ugyanis az a hír, hogy az Európai Bizottság újabb kötelezettségszegési eljárást indít az ügyben Magyarország ellen a külföldi cégekkel szembeni esetleges diszkriminatív magatartás miatt. A Bizottság júniusi lépése volt a (három lépcsőből álló) kötelezettségszegési eljárás első lépése, akkor Brüsszel két hónapot adott a magyar hatóságoknak. A kormány részéről a Nemzetgazdasági Minisztérium már akkor úgy reagált a bejelentésre, hogy "Magyarország továbbra sem kívánja módosítani a jövedéki adóról és az ágazati különadóról szóló törvényt". "A magyar kormány álláspontja szerint az érintett társaságok teherviselő képességet jól kifejezi az, ha az adóztatás az árbevétel alapján történik. A Bizottság álláspontjával szemben nem valósul meg diszkrimináció azáltal, hogy az adót főképp a külföldi tulajdonú társaságok fizetik, hiszen ez szükségszerű amiatt, hogy ezen társaságok súlya az érintett szektorokban, sőt a magyar gazdaság egészében meghatározó" - érvelt akkor a minisztérium.