Év végén jöhet a válság csúcsa

A görög válság helyzete mostanra letisztult, az európai cégvezetők többsége beletörődött, hogy a görögök kilépnek az eurózónából. Ami érdekes, hogy Magyarországon ezzel szemben inkább úgy gondolják, hogy a görögök maradnak az eurónál – többek között ez derült ki abból a tanulmányból, amelyet a Roland Berger tanácsadócég készített arról, hogyan látják a gazdasági környezetüket és az európai válságot a cégvezetők.

A helyzet a Roland Berger budapesti irodavezetője, Schannen Frigyes szerint nem sokat változott az előző évekhez képest. Jövőre az európai vállalatok növekedést várnak, de Magyarország valamivel az átlag alatt van. A vállalatok nagy része úgy érzi, felkészült a válságra. Azt várják, hogy 2012-ben recesszió lesz. Legfontosabb tényező a lakossági fogyasztás visszaesése, de Nyugat-Európában az államadósságválság bizalomvesztése is sokat számít.

Az európai vállalatok nagy része szerint az a legveszélyesebb a cégükre nézve, hogy nincs elég szakképzett munkaerő Európában. Nem minden vállalat mondja ezt persze. Magyarországon ez az arány sokkal alacsonyabb, csupán a cégvezetők 33 százaléka mondja azt, hogy a képzetlen munkaerő a legnagyobb veszély.

Ez Schannen szerint azért lehet, mert a magyar cégvezetőknek sokkal nagyobb problémái vannak ennél, amit az is mutat, hogy első helyre legtöbben a korlátozott finanszírozási lehetőségeket tették, ami többek között a hitelek hiányát is jelenti.

A vállalatok nagy része aggódik az Európai válság miatt, de több mint 50 százalék fogadja el normálisnak azt is, hogy Görögország kilépésével összeomolhat az eurózóna. A cégek 74 százaléka védekezett ez ellen úgy, hogy költséget csökkentett, vagy hatékonyságot növelt. Magyarországon a válság miatt leginkább a stratégiai átalakítással és a pénzügyi források kezelésével foglalkoztak. Dél-Európában viszont a legnagyobb arányban a költségeket vágtak.

A vállalatok több mint fele fontosnak tartotta a szigorúbb kockázatkezelést is. Magyarországon a nyersanyagköltség fontosságát kissé alulbecsülik, azonban a valutaárfolyam-kockázatot fontosabbnak tartják az átlagosnál, hiszen jobban ki vagyunk téve az árfolyamváltozásoknak.

A likviditási helyzet mindenhol romlik. Közép-Európában és Magyarországon ez csak kis részben romlott, de Dél-Nyugat-Európában például a vállalatoknak majdnem fele saját bevallása szerint kritikus finanszírozási helyzetben van. A vezetők 71 százaléka számít egy új hitel-, vagy finanszírozási válságra. A legfontosabb finanszírozási forma még mindig a tradicionális banki hitel, kevés cég keres újabb adósságfinanszírozási formákat.

A magyar cégek 2012 első félévében azt várták, hogy idén fél százalékkal csökken, jövőre pedig 0,4 százalékkal nő a magyar gazdaság. Ennél csupán Dél-Nyugat-Európa látja negatívabban a saját lehetőségeit. Amíg például Magyarországon 82 százalék gondolja úgy, hogy tartani kell a recessziótól, a Dél-Nyugat-európai régióban 92 százalék tart visszaeséstől. Ez Schannen szerint azért is fontos, mert recesszióban a cégek máshogy intézik befektetéseiket, hogy felkészüljenek a visszaesésre.

A cégvezetők véleménye alapján az adósságválság jóval kevésbé befolyásolja  a vállalatokat, mint a gazdaság egészét, hiszen sokan látják kívülállónak magukat az eurózóna válságában. A cégvezetők arra számítanak, hogy 2012 és 2013 fordulóján éri majd el a csúcsát, ami egy hagyományos várakozási hozzáállás, hiszen recesszióban általában 3-4 hónappal későbbre várják a válság csúcsát.

A felmérés a Roland Berger szerint széles gazdasági réteget fed le, ugyanis a KKV-k adták a megkérdezettek negyven százalékát, 34 százalék pedig tőzsdén jegyzett társaság.