A magyar kormány egyenlegjavító intézkedéseinek valószínűleg nem minden eleme tetszik a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), de ezzel együtt sem kizárt a kompromisszum, vélekedtek hétvégi helyzetértékeléseikben londoni elemzők.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport felzárkózó piacokra szakosodott londoni stábja befektetők számára összeállított elemzése szerint a jelenlegi magyar gazdaságpolitika az IMF szempontjából messze nem ideális, különös tekintettel a bankadóra és arra, hogy a kiigazítási intézkedések eltúlzott mértékben a bevételi oldalra és az adókra összpontosulnak. A ház szerint egyre valószínűtlenebbnek tűnik, hogy még az idén egyezség születik az új IMF/EU-programról, azzal együtt is, hogy a magyar hatóságok cáfolták a tárgyalások megszakadásáról szóló értesüléseket.
A Morgan Stanley londoni elemzői ugyanakkor megerősítették azt a már korábban is hangoztatott érvelésüket, hogy az IMF/EU-tárgyalások további menete a valutaalap és Brüsszel egymás közti egyeztetésén múlik. Az IMF és az Európai Bizottság véleménye általában teljesen egybeesik, és ha az EU végül elégségesnek minősíti az újabb kiigazító lépéseket a költségvetési hiány 3 százalék alatt tartásához, akkor nehéz elképzelni, hogy a megállapodás elérése meghatározatlan ideig elhúzódna, csak azért, mert az IMF nem tartja optimálisnak a magyar gazdaságpolitikai intézkedéseket.
A Morgan Stanley londoni elemzőinek helyzetértékelése szerint az egyes országok finanszírozási programjai ritkán tökéletesek az IMF szempontjából, és a megállapodások e programokról gyakran hosszasan elhúzódó tárgyalások után, kompromisszumok eredményeként jönnek létre. Ugyanakkor a magyar bankokkal kapcsolatos legutóbbi fejlemények, és az ezekkel kapcsolatban valószínűsíthető IMF-kritikák legalábbis csökkentik a gyors megállapodás esélyeit. Mindemellett a kormány "IMF-ellenesnek érzékelt" médiakampánya sem segíti elő a kapcsolatok zökkenőmentessé tételét - áll a Morgan Stanley londoni elemzésében.
Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó gazdaságokra szakosodott közgazdásza befektetők számára összeállított hétvégi helyzetértékelésében úgy vélekedett: a magyar kormány nyilvánvalóan késztetést érez arra, hogy a likvid globális adósságpiacról próbáljon forrást bevonni, "inkább előbb, semmint utóbb".
Ash szerint azonban ennek meglenne az a kockázata, hogy a piac e lépést esetleg eladási jelzésnek tekinti, mivel a tőkepiaci forrásbevonás nyomán a kormány kevesebb ösztönzést érezhetne arra, hogy alávesse magát a feltételekkel járó IMF-programnak. Orbán Viktor miniszterelnök mindazonáltal fél szemmel most már egyértelműen a 2014-ben esedékes választásokra figyel, és valószínűleg nem szívesen menne bele egy korlátozó jellegű IMF-programba a választások előtti időszakban. Ezért nyilvánvaló a kísértés a piaci finanszírozás biztosítására akár IMF-programmal, akár anélkül, és inkább előbb, mint később - áll a Standard Bank vezető londoni elemzőjének értékelésében.
Timothy Ash szerint a kormány készpénztartalék-pozíciója meglehetősen erős, és bár a makrohelyzet "vegyes" - a GDP-érték az idén várhatóan 1 százalékot meghaladó mértékben visszaesik, miközben az infláció a kitűzött cél kétszerese -, a magyar gazdaságnak megvannak az erősségei. A Standard Bank elemzője ezek között említette a folyómérleg-többletet és a pozitív nettó külső egyenleget, amelyet nettó működőtőke-beáramlás is alátámaszt. Az államháztartási hiányt Ash szerint sikerül a GDP-érték 3 százaléka alatt tartani, a GDP-arányos közadósságráta pedig valamivel az EU átlag alatt, 77 százalék környékén stabilizálódik.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzői devizapiaci befektetőknek összeállított hétvégi értékelésükben úgy vélték, bár a kommunikáció a kormány és az IMF között hivatalosan nem szakadt meg, a legutóbbi államháztartási kiigazító csomag összetétele rövid távon valószínűtlenné teszi az érdemi előrelépést az új finanszírozási programról szóló megállapodás felé.