Jövőre sem lesz gazdasági növekedés

A magyar kormány mindenáron ki akar kerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, ennek elérése azonban a mániákusan használt, kedvezőtlen mellékhatású eszközök miatt bizonytalan - írja a Napi Gazdaság a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb előrejelzése alapján.

A GKI eddig szerény, 0,8 százalékos GDP-növekedést várt 2013-ra, a közelmúltban bejelentett újabb megszorítások nyomán azonban jövőre csak stagnálás körüli helyzet valószínű. A kiigazítás szerkezete - ennek keretében az adóemelések s különösen a bankadó felezésének elhalasztása - ugyanis nagymértékben rontja az üzleti környezetet.

A jogbiztonság további megroppanása, a belföldi kereslet szűkülése, a hitelezés várható újabb visszaesése több kárt okoz, mint amennyi előny remélhető egyes munkavállalói csoportok foglalkoztatásának olcsóbbá válásától - vélik a kutatók. Így a foglalkoztatás továbbra is csak statisztikailag - a közmunka további bővítésével - javul, a versenyszférában szűkül.

A bruttó és nettó keresetek − mivel a szuperbruttó kivezetése és a járulékplafon megszüntetése kioltja egymást − hasonlóan, 4 százalék körüli mértékben nőhetnek. Az inflációt a közműadó bevezetése éves átlagban 5,5 százalék körülire emeli. Ez azt jelenti, hogy az idei 5,9 százalékhoz képest alig lesz csökkenés, sőt a gyorsulás sem zárható ki. Így a reálkeresetek és a reáljövedelmek 1,5, a fogyasztás 1 százalékkal csökkenhet.

  A prognózis szerint a magyar államadósság jelenleg viszonylag kedvező − de egy IMF-megállapodás által lehetővé tettnél költségesebb − finanszírozhatósága valószínűleg csak átmeneti jelenség. Ez ugyanis jórészt a nagy jegybankok likviditásbővítő lépéseinek és az EU−IMF-megállapodás részbeli piaci beárazásának következménye − vélik a GKI kutatói.