Már vissza is vonnának két adóemelést?

Kikerülhetnek a Matolcsy második, két hete bejelentett kiigazító csomagjából a helyi iparűzési adót, illetve a cafeteria adókulcsát érintő intézkedések. A hírportál kormányzati forrásaira hivatkozva azt  állítja, hogy a kormány hipa megemlése miatt várható magasabb élelmiszeráraktól ijedt meg. Ez egyébként már csak azért is érdekes lenne mert az intézkedésnek ez lett volna a legpontosabban előrejelezhető következménye.

Az új hipa-szabályozás a volt a második Matolcsy-csomagnak a magyarországi vállalkozásokat legerőteljesebben érintő eleme az RSM DTM szerint. A szigorítás fejében ugyan megszűnik a kiskereskedelmi ágazatot jelenleg terhelő különadó, de végül többet fizethenek cégek, különösen a például az élemiszerkereskedők.

„Az árukapcsolás nem a véletlen műve: a módosítás révén ugyanis a kis- és a nagykereskedelmet is magasabb adókötelezettség terheli majd, vagyis az iparűzési adóval kapcsolatos változás valójában az ágazati különadó kiterjesztésének tekinthető” – mutatott rá korábban Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Nem tetszett az önkormányzatoknak

A hipa formája ellen ma az önkományzatok is felemelték a szavukat, ők ugyanis szívesebben látnának egy tisztább rendszert, alacsonyabb kulccsal az NGM korábbi javaslata helyett. Pontosabban azt szeretnék, hogy helyi iparűzési adó maximális kétszázalékos kulcsát egy százalékra mérsékeljék, úgy hogy az ipa adóalapjából nem lehetne levonni semmilyen más összeget.

Az egyes cafeteriaelemek után (Szép-kártya, Erzsébet-utalvány, helyi bérlet) fizetendő egészségügyi hozzájárulás mértékének 10-ről 27 százalékra tervezett emelése miatt pedig állítólag figyelmeztették Orbán Viktort, hogy a lépés különösen népszerűtlenné tehetné a kormányt a munkaadók és munkavállalók jelentős hányadánál.

Elfelejtették, hogy már az övék az iparág?

A cafeteria pár éve még vonzó béren kívüli jutattási forma volt, de a feltételek romlása miatt évről évre kevesebb cég hajlandó biztosítani a dolgozóinak. Az újabb szigorítással kapcsolatban olyan aggodalmak is előjöttek, hogy az elmúlt két évben a kormány jelentős összeget és energiát ölt az állami cafeteriamonopólium, az Erzsébet- és a Szép-kártyákat kibocsátó Nemzeti Üdülési Szolgálat felfuttatásába, így a lépéssel saját jól jövedelmező üzletének tennének kersztbe.

Az intézkedés hosszabb távú hatásai szintén károsak lehetnének: ha a cégek kidobják a cafeteriát, akkor a kormány szándékaival ellentétben a SZÉP-kártya a legkevésbé sem fogja élénkíteni a kormány által kitörési pontnak tekintett turizmust, az Erzsébet-utalvány hasznából pedig nem fogják tudni támogatni a rászorultak üdültetését az Erzsébet-programban.

Bevételnövelő intézkedések (első csomag)	Ennyit vár tőle a kormány (milliárd)
Tranzakciós illeték emelése (MNB nélkül)	60
Pénztárgépek elektronikus bekötése	95
Fordított áfa a sertéságazatban	10
Kisvállalati adózás	15
TB-járulékplafon eltörlése	51
Összesen:	231
Bevételnövelő intézkedések (második csomag)
A bankadót nem felezik meg.	72
Tranzakciós illeték további emelése	90
Államkincstár adójának emelése	40
Iparűzés adóalap kiszámításának változása	35
Közműadó	30
Nő a cafeteria adókulcsa	40
NAV egyedi számlák ellenőrzése	60
Összesen	367
Kiadáscsökkentő intézkedések (összesen)
Nyugdíj/bér egyszerre nem	30
EU-s társfinanszírozás csökkentése	55
Elmaradó béremelés	73
Segélyplafon	8
Összesen	166
Teljes megszorítás	764

Pótolni kell

Amennyiben tényleg gyorsan visszavonlót fújnak a két adóemelésnek, akkor a kieső összegeket viszont hamar pótolni kell majd. A hipa bújtatott emeléséből 35 millirád forintot vártak volna, míg a cafeteria adókulcsának több mint két és félszeresére emeléséből 40 milliárdot.

Ráadásul az Európai Unió másfél hete világossá tette Orbán Viktor előtt, hogy egy-két tízmilliárdos lyukat még mindig lát, erre jönne rá a szóban forgó 75 milliárd. A miniszterelnök Brüsszelben nem rejtette különösebben véka alá, hogy a kormány a lassan megszokott módszerét folytatná tovább:  az EU által látott lyukak befoltozását a bankokra terhelné, illetve azokra a szektorokra kivetett adókat növelné, amelyekben multinacionális cégek dominálnak.

Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport elemzői ma döntően az unió keménységére alapozva még novemberben egy 150-200 milliárd forintos kiigazító csomagot jeleztek előre.