Fantomcégektől vár milliárdokat az APEH

Egy A/4-es lapon hosszan sorjáznak a cégnevek, mellettük egy férfi neve és egy ajtó száma. A cégnevek különböznek, és köztük ott van, amit keresünk: J&BAR 2005 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A férfi neve és az ajtó száma ugyanaz: P. Kálmán, 114. Elvileg a listán szereplő, első ránézésre is több mint húsz cégnek – és még ki tudja, hány oldal van a recepciósnál lévő mappában, amibe csak lopva tudtunk belepillantani – ebben az egyetlen irodában van a székhelye; ott, ahol a J&BAR-nak.

Vagyis utóbbinak a gyakorlatban csak volt. Mert noha az adóhivatal által múlt szerdán közzétett lista szerint az 590 614 000 forintnyi adóhiányt felhalmozott, és ehhez 456 638 000 forintnyi bírság és pótlék befizetésére kötelezett – az államnak tehát összesen 1,047 milliárddal tartozó – J&BAR székhelye ez a főváros 15. kerületében lévő Késmárk utcai irodaház, a recepciós még nem hallott róla. "Lehet, hogy korábban itt voltak, én csak május óta dolgozom ezen a helyen. De sok ilyen cég van" – mondja érdeklődésünkre. Aztán előkerül az ominózus lista, rajta a számtalan céggel és P. úr nevével, "azt hiszem, ő valami ügyvéd, de nem tudom, mi köze a cégekhez" – kapunk nem túl részletes tájékoztatást.

Egy érdekes múltú megbízott

Nos, P. Kálmán valóban ügyvéd. Pontosabban P. Kálmán az ügyvédi kamarából kizárt jogász, aki az elmúlt években visszatérő szereplője volt a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos híreknek. P-t már 2006-ban meggyanúsították azzal, hogy cégek fantomizálásában segédkezett. Emellett jogtanácsosa volt a nagy ingatlanszövetkezeti csalássorozat idején mintegy ezer ember egymilliárd forintját eltüntető K-P-H-M ingatlanszövetkezetnek, de a gyanú szerint kézbesítési megbízottként részese volt egy 17 milliárd forintos adócsalási és hasonló nagyságrendű pénzmosási ügynek is.

Ez utóbbival kapcsolatban a VPOP honlapja idén áprilisban, lapszemlében közölt hírt arról: "egy korábban bíróként, majd ügyvédként, dolgozó jogász jogtanácsosi irodája által irányított pénzmosodát számolt fel a Vám- és Pénzügyőrség bűnügyi szolgálata. A nyomozás eddigi adatai szerint P. Kálmán és társai kétszáz céget alapítottak és működtettek román állampolgárok nevében azért, hogy azok más cégek áfacsalásaihoz segédkezzenek, és az elcsalt forgalmi adót legalizálják".

Lényegében a J&BAR is ennek a receptnek megfelelően hozható kapcsolatba P-vel. Közvetlen tulajdonosa az Oscar Car Bt. és a Padima Kft., amely két cég közvetlenül és további – nagyrészt szintén a Késmárk utcában székelő – cégeken keresztül összesen hét romániai és két szlovákiai magánszemély tulajdonában vannak. A kilencből hét külföldi "üzletembernek" P. Kálmán a magyarországi kézbesítési megbízottja, míg kettőé H. Lajos (akinek a cégbírósági okmányokban megadott címe egyetlen háznyira van a P. Kálmánétől). Kettejükhöz kötődik egyébként – ugyanilyen tulajdonosi struktúrájú, Késmárk utcában működő cégcsoporton keresztül – egy magát nemzetinek mondó hetilap kiadója, amelynek a főszerkesztő-helyettese is egy bizonyos P. Kálmán.

Visszatérve azonban a mostani adóslistára: ezen csak a tizenhetedik legnagyobb adótartozást halmozta fel a J&BAR – összesen tizennyolcnak az adóhiánya és befizetendő bírsága, pótléka haladja meg az egymilliárd forintot. Az eset tipikusnak mondható: a bonyolult tulajdonsoi struktúrák külföldre kanyarognak, a külföldi tulajdonosok pedig elérhetetlenek. Az APEH toplista első 18 helyén szereplő, felszámolás vagy végelszámolás alatt még nem álló adós közül 11-nek az illetékeseit nem tudták utolérni.

Mit listáz az APEH?

Az adóhivatal egyébként minden negyedévet követően kétféle feketelistát is közzétesz. Az adóslistákra kerülők többségénél az áfa okozza a problémát, ennek szabálytalan megfizetése miatt keletkezik jelentős összegű adóhiánya. A másik visszatérő problémát a járulékok nem fizetése vagy nem elegendő összegű járulék megfizetése jelenti.

Az egyik névsorban azok a cégek és magánszemélyek szerepelnek, amelyeknél egy, jellemzően több évre visszamenő APEH-revízió során találnak cégeknél százmillió, magánszemélynél tízmillió forintot meghaladó, jogerősen megállapított adóhiányt. Ezen a listán az ellenőrzés során feltárt adótartozás és az úgynevezett megállapított jogkövetkezmény – bírságok, pótlékok – összegét is feltüntetik.

A másik listán – pontosabban listákon, különválasztják ugyanis a magánszemélyeket és a cégeket – azok szerepelnek, akiknek 180 napon túli, 10 vagy 100 milliót meghaladó adó- és járuléktartozásuk van. Ebben az összeállításban – az adózás rendjéről szóló törvény előírásai értelmében – az adótartozás összegét nem közlik, de ennek nem is lenne értelme. Az abban lévő adótartozásának mértéke ugyanis – a törlesztések vagy az újbóli kötelezettségek miatt – havonta változhat.

Ennek a névsornak az összetétele kisebb mértékben változik, új szereplők felkerülhetnek rá, de az is előfordulhat, hogy valakinek az adótartozása időközbeni törlesztések miatt a határérték alá csökken, így az egyik negyedévben lekerül a listáról, majd később – újabb kötelezettségek miatt – visszakerül rá. Ebbe a listába azok is bekerülnek, akik rendben elkészítik a bevallásukat, de magát az adót nem fizetik be. Az előző lista szereplői is bekerülhetnek ebbe a névsorba, ha a revízió során feltárt és meg nem fizetett tartozásuk eléri a 180 napot.

Eladta, nem tudja, kinek

Márpedig a mostaniak közül többeknek el fogja érni, vagy már el is érte – bizonyosodtunk meg, amikor megpróbáltunk kapcsolatban kerülni a már említett 11 cég valamelyikével. Mintha Magyarországon nem lenne egynél több az egy főre jutó mobilelőfizetések száma, a 11 cégből csak három tulajdonosához sikerült telefonszámot találnunk, kettő ezek közül is ki volt kapcsolva. Egyedül Horinka Gergellyel tudtunk beszélni, ő a főváros huszadik kerületében bejegyzett Max Műszaki Nagykereskedelmi Kft. (736,7 milliós adóhiány és 692,5 milliós jogkövetkezmény) többségi tulajdonosa.

"Volt tulajdonosa" – pontosít azonban a meglehetősen szűkszavú férfi már a beszélgetés kezdetén. "Két hónapja történt egy cégtulajdonos-változtatás, már nem én vagyok a tulajdonos" – indokolja. Hasztalan próbáljuk azonban megtudni, hogy akkor ki: "én azt nem tudom". Hitetlenkedő kérdésünkre, hogy nem tudja, kinek adta el a céget, megerősíti: "nem én".

Kérdésünkre, hogy tud-e a több mint 700 milliós adóhiányról, vagy azt két hónap alatt az új tulajdonos hozta-e össze, azt mondja: tud róla, de az még az előző tulajdonosoktól származott. "Egy üzletet csináltam, azért vettem meg, de amikor megvettem, nem tudtam a tartozásról. De az üzlet nem jött össze, ezért adtam el" –, mondta, és különösebb további magyarázat nélkül kinyomta a telefont.

Három 34 szám van, de egyik sem jó

Mivel a telefonos kapcsolatteremtés nem sikerült, személyesen indultunk el megkeresni azt a további öt, felszámolás alatt nem álló, budapesti székhelyű adóhiányos céget, amelynek összes befizetnivalója meghaladja az egymilliárd forintot. Így találtunk – vagyis nem találtunk – rá a már említett J&BAR-ra.

Hasonlóan jártunk az 1,465 milliárdos adóhiánya mellett 1,047 milliárdos bírsággal és pótlékkal sújtott, így 2,5 milliárdos kötelezettségével a lista második helyén álló M2 Data Hungary Nemzetközi Kereskedelmi Kft.-vel is (a feketelistás cégek közül feltűnően sok a kereskedelmi és a számítástechnikai vállalkozás). Az újpesti székhelyeként megadott irodaházban éppúgy nem hallottak róla, mint a J&BAR-ról egy kerülettel odébb. A helyszín egyébként trükkös: a Csányi utcában két különböző tulajdonban lévő három épület is a 34-es számot kapta, rajtunk azonban ez sem segített: egyikben sem tudtak a cégbírósági adatok szerint két budapesti férfi tulajdonában álló társaságról.

Nem hallottak a nóta káeftéről

Következő megállónk a terézvárosi Ó utca volt, félúton a Bajcsy-Zsilinszky út dübörgése és a Hajós utca teraszain békésen iddogáló fiatalok között. Az egy Békés megyei faluban lakó nő és egy budapesti férfi tulajdonában lévő No Doubt Szolgáltató Kft. állítólag itt halmozott fel majdnem 630 milliónyi adótartozást (amit még 425,5 millió fizetési kötelezettséggel fejelt meg az APEH).

Ütött-kopott épület, komor, zárt ajtós lépcsőházzal. A házban 12 lakás van, legalábbis ennyi kaputelefon-csengőt találunk; tízhez van név, így a maradék kettővel próbálkozunk, az egyiknél csak betört üveg, a másiknál emelet és ajtószám. Hiába, nem járunk eredménnyel; a házból próbálkozásunk közben kilépő idős néni sem hallott még "ilyen nóta, vagy mit is mondott, mi a neve, káeftéről".

Pálinka van

Hasonlóan sikertelenül járunk a Rákóczi tér közelében, a József körúton, ahol a MyCom Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t (592,8 millió + 547,3 millió forint) kerestük. A kapu itt is zárva, a kaputelefonokon csak családnevek, fölötte azonban egy nagy fehér tábla Iroda felirattal, alatta egy névsor több mint ötven cég nevével. Szóval postafiókcégre – több kis vállalatnak székhelyet és irodát biztosító társaságra – bukkantunk, konstatáljuk. Már kezdenénk megörülni, de kár lenne: a nevek között nincs a MyComé, és a táblán egy telefonszámot sem találunk, ahol a postafiókcéget elérhetnénk.

Szerencsénkre öt fiatal épp a házba tart, egyikük felajánlja, hogy menjek be velük a lépcsőházba, de itt sem járok több sikerrel: sehol egy postaláda a MyCom nevével, vagy bármi más, ami a cég ittlétére utalna.

Ugyancsak postafiókcéget találunk a Keleti pályaudvar közelében, a Hernád utcában, ahol a Petrio Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t (579,1 millió + 424,9 millió forint) keressük. Itt is több mint ötven céget találunk, a névsorban itt sem szerepel az általunk keresett. Sikerül viszont rábukkannunk a postafiókcég illetékesére, aki megerősítette, hogy korábban valóban ott volt a Petrio, de "megszüntettem a szerződést, mert hónapok óta nem tudok róluk semmit. Már a második negyedévben sem fizették az irodabérleti díjat, és több mint harminc levelük is itt van, amit átvettem, de nem jelentkeztek értük. Már az APEH-tól is keresték őket, nekik is nyilatkoztam írásban arról, hogy megszűnt velük a kapcsolatom".

Nem ez menti meg az államkasszát

Az adóhivatal munkatársait ez aligha lephette meg. Noha az adóslisták szereplőinek összesített befizetései kötelezettsége több tízmilliárd forint, komoly adóbevételre ezektől a cégektől és magánszemélyektől nem lehet számítani. A gazdasági szervezetek 60-65 százaléka felszámolás alatt áll, ilyenkor az APEH már nem tud végrehajtást indítani. "A felszámolás végén látjuk meg, hogy mennyi térülhet meg a köztartozásból; jellemezően semmi" – mondta az Index kérdésére Várszeghi György, az APEH végrehajtási főosztályának vezetője. Mint a mi esetünk is mutatta, az adós cégeket nagyon nehéz utolérni, még ha erre a hatóságoknál a miénknél hatékonyabb eszközei is vannak.

Az átlagos megtérülés a felszámolás alatt álló cégeknél csak 1-2 százalékos, ami nagyon sok nullából és néhány nagyobb értékből tevődik össze – tudtuk meg Várszeghitől, hogyan lesznek a tízmilliárdokból százmilliók. Összességében a listára került cégek adóhátralékának nagyjából 25 százalékát tudják behajtani, a magánszemélyeknél 10-15 százalék ez a szint. A helyzet itt is az, hogy ez az arány is sok nullából és néhány nagyobb arányú behajtásból tevődik össze.

Ahol tudnak végrehajtást indítani, ott az inkasszótól a magánszemélyek fizetésletiltásán át a vagyontárgyak lefoglalásáig számos eszközük van a tartozás beszedésére. Ha nem találnak lefoglalható vagyontárgyat, vagy eredménytelen az inkasszó, akkor maga az adóhivatal is kezdeményezheti a cégek felszámolását, valamint elvetetheti a jellemzően egyéni vállalkozó magánszemélyek vállalkozói igazolványát – igaz, pénz ebből sem lesz.