Kommunális és építményadó
A XII. kerülethez hasonló rendelkezést tehát azon önkormányzatoknak is meg kell hozniuk, amelyek eddig megadóztatták az irodákat, de a magánlakásokat nem. Az önkormányzatok önállóan határozhatják meg az 1990-es C. törvény alapján, hogy kivetnek-e építményadót, milyen mértékben és mi alapján (alapterület vagy korrigált forgalmi érték), valamint hogy adnak-e adókedvezményt. Az önkormányzatok többsége kommunális adó formájában jelenleg is megadóztatja a lakáscélú ingatlanokat.
A nem lakáscélú ingatlanokat az önkormányzatok csaknem 25 százaléka terheli építményadóval, ezek fele a lakóingatlanokra is kirója az építményadót. A törvény azonban meghatározza, hogy az építményadót megegyezés szerint az ingatlan vagy a haszonélvezeti jog tulajdonosának, vagyis a magánszemélynek kell megfizetnie, ám nem feltétlenül esik egybe az adókötelezettség alanya a bejegyzett vállalkozás tulajdonosával. A kettős adóztatást tiltja a törvény. Az egyenlőség elvének érvényesítése elképzelhető úgy is, hogy a vállalkozói székhelyül szolgáló lakóingatlanokat kiveszik a kommunális adó hatálya alól és kivetik rá az építményadót.