További Magyar cikkek
Új adóalanyként megjelenne az önfoglalkoztató. Az esetleg már jövőre belépő központi vállalkozási adó hatálya kiterjedne az szja-ból átkerülő egyéni vállalkozókra is. Akár már jövőre jelentősen átalakulhat az iparűzési adó rendszere.
Eltörlésre javasolja a PM a tandíj, a felnőttképzés, a számítógép-vásárlás, a biztosítás, a szellemi tevékenység, valamint az adomány adókedvezményét is. A megmaradó adókedvezményeket pedig csak az alsó adósávban - vagyis legfeljebb az átlagjövedelem szintjéig lehetne igénybe venni. A megmaradó kedvezmények egyébként alapvetően az öngondoskodással öszszefüggő jövedelem felhasználásához kapcsolódnának. Változna az adójóváírás rendszere is, ami kiterjedne az alkalmazottakon túl az önfoglalkoztatókra és a személyi jövedelemadóban maradó, egyéni vállalkozókra.
A dokumentum kitér rá, hogy elképzelhető olyan verzió is, amelyben megmaradna az adókedvezmények döntő része, azzal a céllal, hogy ne kelljen emiatt konfliktusokat vállalni - olvasható.
Kétkulcsos adórendszer
A személyi jövedelemadóban továbbra is fenn kell tartani a progresszív adóztatást azzal, hogy az adóprogresszió (vagyis hogy a magasabb sávba tartozó jövedelmek magasabb adókulccsal adóznak) teljesítmény-visszatartó hatását tompítani szükséges. Ez azt jelenti, hogy 2006-tól a személyi jövedelemadó-rendszer két sávossá alakulna. A dokumentum kiemeli, hogy ezzel párhuzamosan az elért átlagadószint fenntartása érdekében törvényben kell rögzíteni az adótábla valorizációjának szabályait.
Kamatadó
Bár a Világgazdaság birtokába került pénzügyminisztériumi dokumentumban nem szerepel, a napilap értesülései szerint a tárcánál gondolkodnak rajta, hogy esetleg már 2005-től bevezessék a kamatjövedelmek adóztatását, 5-10 százalékosra emelve a jelenlegi nulla kulcsot. A tanulmányban leírtak szerint érdemi változásra a szakértők a 2006-os évben látnak lehetőséget.
A tervek szerint valamennyi jövedelmet összevonnának, függetlenül annak eredetétől, vagy a szerzés formájától. Ez azt jelenti, hogy megszűnik a tőke- és munkajövedelmek eltérő adóztatása, ezzel együtt pedig a kamatjövedelem adómentessége is. Az még döntés kérdése - jegyzi meg a dokumentum - hogy a kamat azonnal, 100 százalékban válna adókötelessé, esetleg három lépcsőben úgy, hogy az első évben a kamatjövedelem egyharmada, a második évben kétharmada és csak a harmadik évre képezne a teljes kamatjövedelem adóalapot.
Járulékok
Első közelítésben megalapozottnak tartaná a dokumentum a foglalkoztatottakat terhelő járulékok részarányának növelését, amivel párhuzamosan csökkenthető lenne a munkaadók által fizetendő járulékok csökkentése. A járulékok változtatása csak egy több, minimum 4-5 éves folyamat eredménye lehetne, melynek során évi 0,5-1 százalékpontnyi járulékmódosítással lehetne a kívánt arányt beállítani. Ez a változtatás nem eredményezne többletbevételt, azonban a személyi jövedelemadóztatásban bekövetkező változások hatására bővülne a járulékalap.
Nem végleges
A Pénzügyminisztériumban azt elismerték, hogy három közterhet érinthet a változás, ez pedig az iparűzési adó, a személyi jövedelemadó és a járulékok. Az is igaz, hogy külső javaslatokat is figyelembe véve készülnek a különféle adómódosítási elképzelések a tárcánál, de egyelőre még számos változat van, és nincs semmiféle döntés ez ügyben - mondták a Pénzügyminisztériumban.
A pénzügyi tárcánál arra számítanak, hogy a különféle intézmények által kidolgozott elképzelések egy része a következő napokban valamilyen módon napvilágot lát. A PM nem kíván részleteket közölni, mert az elképzeléseknek egységes rendszerbe kell illeszkedniük, s a minisztérium még nem tudta kidolgozni saját álláspontját ezek ügyében.