Adóreform: mérsékelt hatás

A bizottságtól középtávú koncepciót kértek, a javaslatok megvalósítása technikailag is több időt vesz igénybe annál, hogy jövőre minden elemük életbe lépjen, mondta az adóreform-bizottság - tartalmilag kedden késő este véglegesített - koncepciójáról az Indexnek a testület egyik tagja. A bizottság pénteken még egy ülést tart, és ekkor véglegesítik az addig várhatóan már csak nyelvtani, szerkezeti szempontból csiszolódó javaslatcsomagot.

A testület figyelembe vette azt a miniszterelnök által megfogalmazott, de az eurócsatlakozás feltételeinek teljesítésének kényszeréből is adódó követelményt, hogy az állam költségvetési bevételei számottevően nem csökkenhetnek, így a koncepció egésze nem annyira adócsökkentést jelent, inkább a közterhek elosztásának új, a gazdasági versenyképesség szempontjából kedvezőbb átgondolását tartalmazza.

A reformcsomag bevezetésének időzítéséről és módjáról a testület számos kérdést nyitva hagyott, így a koncepció elfogadása esetén politikai döntést kell majd hozni - egyebek között - arról, hogy a mérsékelni tervezett felső áfakulcs csökkentése, illetve a 15 százalékos középső kulcs megszűntetése egy vagy két lépcsőben valósuljon-e meg.

A reform elemeinek többsége azonban biztosan nem léphet életbe ebben a kormányzati ciklusban, több szakértő szerint erre már fizikailag sincs lehetőség, a rendszer teljes átalakításának előkészítéséhez ugyanis nem elegendő fél év. Az alig nyolc hét alatt készített csomag elemeit egyebek között adatvédelmi és alkotmányos szempontból is át kell vizsgálni, másrészt a kidolgozás folyamán a pénzügyminisztérium apparátusának igénybevételével készített hatásvizsgálatok mellett további számításokra is szükség van.

Ugyanakkor - mivel távolról sem egyértelmű az, hogy a javaslat mindenkinek ténylegesen érezhető tehercsökkentést jelent - politikai megfontolások is hátráltathatják a választások előtti bevezetést.

Első lépések

A javaslatcsomag nem fogalmaz meg konkrét ütemezési tervet, ezt a bizottság a kormányra hagyta. Ugyanakkor már jövőre is megvalósíhatónak tartják az evakör szélesítését és a helyi adók mérséklését célzó javaslatok bevezetését. Az eváról a bizottság - a brüsszeli kritikákat is figyelembe véve - úgy foglalt állást, hogy az eva elérte alapvető célját - a szélesebb vállalkozói kör adózásának egyszerűsítését -, és sikere miatt is indokolatlannak tartja, hogy kirekesszék az adónemből - adott bevételi értékhatár mellett - a magasabb költséghányaddal dolgozó vállalkozásokat. Ennek megfelelően a javaslat szerint egyes szolgáltató, kereskedő vállalkozásoknak vélelmezett költséghányadot kellene az evatörvényben meghatározni, és ebből kiindulva egy, a jelenlegi 15 százalékosnál alacsonyabb, tíz százalék körüli kulcsot kellene bevezetni ebben a körben.

A bizottság szerint az iparűzési adó teljes megszüntetéséig is lehetőség van arra, hogy jövőre - az adóreform ütemezésének meghirdetése mellett - csökkentsék az adó jelenlegi kétszázalékos felső határát. Mivel a vállalkozások döntő része ennél alacsonyabb, jellemzően egyszázalékos kulcsot alkalmazó településeken van bejelentve, a lépés nem jelentene érdemi változást, ugyanakkor jelezné a reform elindítását.

Bevételpótlási ötletek

Az iparűzési adó megszüntetésével kieső önkormányzati pénzeket a bizottság javaslata szerint döntően a személyi jövedelemadóból befolyó összegek átcsoportosítása biztosítaná. A javaslat szerint a jelenlegi, akár évente változtatható, és ezért bizonytalan megosztási rendszer helyett a 18 százalékos kulcsból befolyó összeget teljes egészében a helyhatóságok kapnák.

A költségvetés ugyanakkor a társasági adó kisebb emelésével kárpótolhatná magát; erről egyelőre semmilyen konkrét számot nem lehet mondani, mert az emelés szükségessége nagyban függ attól is, hogy a társasági adóra korábban kapott és csak évek múlva kifutó kedvezmények összességében mennyi kiesést okoznak a büdzsének a következő időszakban. Az ehhez szükséges modellszámítások egy részét még korai elkészíteni, más részéhez hosszabb idő kell.

A bizottság elképzelése szerint emelni lehetne egyes munkavállalói járulékokat is. Mivel ezek korábban sem voltak az iparűzési adóból levonhatók, az emelés valójában nem feltétlenül lenne érezhető, inkább egy, a reform miatt egyébként keletkező pluszbevételtől foszthatja meg az érintetteteket.

Áfareform: egy vagy két lépcső?

A végeleges javaslat várhatóan nem foglal egyértelműen állást amellett, hogy a kívánatosnak tartott kétkulcsos áfarendszert egy vagy két lépésben kell megvalósítani. A középső és a felső kulcs egységesítéséről is megoszlottak a vélemények a 19 és a 20 százalékos mérték között. Az egylépcsős bevezetés mellett szólna egyebek között a kiszámíthatóság, és az is, hogy lényegesen kisebb terhet róna a gazdaságra: a kétszeri átárazások, illetve az átállás egyéb költségei ugyan nem feltétlenül érintik közvetlenül a költségvetés bevételeit, de jelentős kiadásokat okoznak a gazdaság szereplőinek.

Az egylépéses átállás viszont szociális szempontból lehet érzékenyebb, hiszen a ma 15 százalékos áfakulcsú termékek és többségének emelkedne az adója. A testület javaslata szerint csak nagyon korlátozott körben - egyebek között a gyógyszerek nél - maradhatna meg a kedvezményes, ötszázalékos adókulcs, és óvnak attól, hogy a jelenleg 15 százalékos áfájú termékeket ide sorolják át.

Eltűnő szja-kedvezmények

A személyi jövedelemadónál a kezdeti, minden kedvezményt kiírtani típusú elgondolásokkal szemben végül az koncepció kerekedett felül, amely szerint a fogyasztást támogató kedvezményeket megszüntetnék, de a későbbi öngondoskodásra ösztönző adókedvezmények közül több - így az önkéntes nyugdíj- és egészségbiztosító-pénztári befizetéseké - megmaradna.