Újabb magyar adóügy Brüsszelben

2007.03.22. 08:32
Az Európai Bizottság szerdán részletes vizsgálatot indított egy újabb, elsősorban a multinacionális cégcsoportok számára nagy jelentőséggel bíró passzus kapcsán. Azt vizsgálják, a 2003-ban az offshore cégek idecsábítására kitalált adókedvezmény nem minősül-e tiltott állami támogatásnak.

Noha az elmúlt néhány évben több hazai adószabály EU-kompatibilitása is megkérdőjeleződött, a pénzügyi kormányzatot meglepte, hogy az Európai Bizottság szerdán részletes vizsgálatot indított egy újabb, elsősorban a multinacionális cégcsoportok számára nagy jelentőséggel bíró passzus kapcsán.

A szóban forgó rendelkezés értelmében a vállalatcsoporton belüli ügyletből származó kamatjövedelem 50 százaléka adómentességet élvez a társasági adó szempontjából. Brüsszel jelenleg kétségbe vonja, hogy a szabályozás általános intézkedés, és az eljárástól azt várja, hogy kiderüljön: nem torzítja-e a versenyt, és nem minősül-e tiltott állami támogatásnak.

Az ominózus passzust Magyarország még 2003-ban vezette be, annak célja az offshore cégek – ez a forma 2006 elején megszűnt – és általában a multinacionális vállalatcsoportok Magyarországra csalogatása, illetve marasztalása volt. Az offshore cégek egyik nagy hányada ugyanis csoportfinanszírozást végzett, ennek ellenértékeként kamatbevételre tett szert. A kapcsolt vállalkozások esetében is hasonló a helyzet.

A bizottság kifogása előtt értetlenül áll a Pénzügyminisztérium. Az Európai Unió négy éve ismeri ezt a szabályozást, és eddig sohasem vetődött fel, hogy ez sértené az állami támogatásokkal kapcsolatos előírásokat – reagált a fejleményre Pichler Ferenc. A PM sajtófőnöke hozzáfűzte: továbbra is az a véleményük, hogy ezek az adózási szabályok megfelelnek az uniós követelményeknek, nem sértik az uniós előírásokat, sőt hasonló adózási szabályokat az EU-ban nem csak Magyarország alkalmaz.

Némiképp furcsállja a mostani eljárást Szabó Dénes, az Ernst & Young partnere is, hiszen – mint fogalmaz – az uniós csatlakozás előtt ezt az adószabályt is átnézték az EU illetékesei, és akkor nem kifogásolták. A vizsgálat mostani megindítása mögött a szakértő sejtése szerint az áll, hogy Hollandia hasonló célból kíván egy rendelkezést bevezetni, és annak kapcsán vetődött fel a magyarországi szabály EU-kompatibilitásának kérdése. Az ügy azonban nem teljesen előzmény nélküli: a bizottság káros adóversenyt vizsgáló munkabizottsága 2005 őszén úgy ítélte meg, sérti a közösségi szabályokat a most terítékre kerülő passzus, ám akkor a magyar fél az ügy újbóli áttekintését kezdeményezte.

Korainak érzi a találgatásokat Szabó Dénes az eljárás kimeneteléről. A szakember fontosnak tartja, hogy a magyar fél jó taktikával válaszoljon a felmerült kérdésekre, és az első pillanattól kezdve fordítson nagy figyelmet az ügyre. Úgy látja: még ha a testület talál is kifogást a kérdéses rendelkezésben, akkor sem kell feltétlenül – a tapasztalatok szerint – a részleges adómentességet feladni, szóba jöhet a bizottsági útmutatásnak megfelelően a szabályváltoztatás is.

A tét mindazonáltal nagy: ha Brüsszel jogellenesnek titulálja ezt a jelenleg is élő hazai támogatási szabályt, akkor kérheti az összeg visszafizetését, a csatlakozás időpontjától kezdődően. Ennek nagyságát firtató kérdésünkre nem tudott válaszolni a PM.