Gyorsítani kellene, Feri!

Kétnapos konferencia kezdődött pénteken Budapesten részben annak apropóján, hogy idén húszéves az egykor élen járónak számító, mára versenyképességet lerontó magyar adórendszer. A tanácskozás résztvevői az Európai Unió harmonizációs folyamatával, valamint a régiós adó-versenyképességekkel foglalkoznak, mondta Herich György, a rendezvényt szervező Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke.

Csárdás gúzsban

A magyar adórendszerrel foglalkozó előadók egyetértettek abban: csak akkor lehet érdemi adócsökkentést várni a következő évektől – de még akkor sem biztos, hogy bekövetkezhet –, ha a konvergenciaprogram a kitűzött pályán halad előre. Addig adópolitikai szempontból a magyar mozgástér olyan Herich György szerint, mint gúzsba kötve csárdást táncolni.

Ráadásul miközben hazánk ezen a nagyon szűk pályán, tehát lassan halad, régióbeli versenytársai elrohannak mellette. Amikor a konvergenciaprogram készült, csak arra koncentráltunk, hogy az ijesztő méretű egyensúlytalansággal megküzdjünk. Mára ez súlyos egyensúlytalansággá szelídült, a program tehát a kitűzött pályán halad, mondta Bod Péter Ákos volt jegybankelnök.

Új fejlemény viszont, hogy a térségben lenyűgöző, 6-12 százalék közötti a gazdaság dinamikája. Mivel versenytársaink gyorsan nőnek, már ezzel előnyt élveznek, hiszen még azonos körülmények között is szívesebben megy egy vállalkozás egy 8 százalékos növekedést jelentő környezetbe, mint egy 3 százalékosba.

Ez azt is jelenti, hogy a magyar gazdasági növekedés dinamizálása elengedhetetlen, aminek egyik útja az adórendszer reformja lehet, mondta Bod, utalva arra, hogy erre már az OECD és az IMF is figyelmeztette hazánkat. Megjegyezte azt is: az országnak a környezetéhez kell igazítani a programját, nem magához.

A helyzetet rontja, hogy érdemi reformokról Bod szerint még nem lehet beszélni, ráadásul ha el is érünk valamit 2009-re, komoly veszélyt jelent a következő választási év. Az eddig elindult reformokat kényszerek szülték, amit nem előzött meg semmiféle szakmai munka, sem a társadalmi környezet felkészítése. A 2008-as költségvetésben lehet valódi, például az adózást érintő reformot elkezdeni, mondta Bod, aki szerint a potyautasok visszaszorításával lehetőség van az adóalap szélesítésére.

Kupa bonyolultnak tartja

Sürgeti az adórendszer reformját annak szülőatyja, Kupa Mihály is. Mint a volt pénzügyminiszter megjegyezte, noha a mai magyar adórendszer megfelel az európai sztenderdeknek – mert például versenysemleges –, szükség lenne az újraszabályozására, többek között azért, mert nagyon bonyolult.

Csakhogy a mai nem normális helyzet, mivel a GDP 4-5 százalékára rúgó elvonás van a társadalmon és a vállalkozásokon, mondta Kupa Mihály. Szerinte így inkább csak az a kérdés, hogy ha ez véget ér, a mostani adóstruktúrában kezdenek-e adócsökkentést, vagy kidolgoznak egy új rendszert. Egy készülő adóreformhoz fontosnak nevezte, hogy a változtatást a társadalmi hatásokra is kiterjedő modellszámítások előzzék meg, valamint azt, hogy az adórendszer elve az legyen: akinek jövedelme van, az fizessen. Most ugyanis ez sokszor nem így van – fogalmazott.

Egyszerűsítés 2010-re

Az adórendszer egyszerűsítése és harmonizálása az Európai Unió számára is fontos, hangsúlyozta Kovács László uniós adóügyi biztos. Leszögezte, hogy az Európai Bizottság adópolitikájának nem célja a tagállami adóbevétel növelése, az adóteher csökkentésre irányuló ambíciók segítése sem. Az egységesnek mondott belső piacon lévő 27-féle adórendszer egységesítését kell segíteni, mert ez most áttekinthetetlenné teszi az adóterhelést. 27-féle adóalap esetén nincs értelme az adókulcsok összehasonlításának.

A biztos az egységes társasági adóalapról elmondta: a bizottság azt szeretné, ha ez a lehető legszélesebb és legegyszerűbb lenne. Azt szeretnék, ha ez nem lenne mindenkinek kötelező: ha egy kis vagy közepes vállalatnak elég a nemzeti piacon való működés, tarthassa meg a korábban használt nemzeti adóalapot, de a közös adóalapot kelljen használnia minden, a közösségi piacon tevékenykedő vállalkozásnak. Ez az új tagállamok uniós piacra kilépő kis és közepes vállalatainak, így a magyar cégeknek lehet kedvező, vélekedett az uniós adóügyi biztos.

Bár Kovács László szerint az egységes adóalap nem lesz uniós szintű néhány tagállam vétója miatt, ebben az esetben is van lehetőség az úgynevezett megerősített együttműködésre. A tagok harmada összefoghat, így például a társasági adóban az egységesítést támogató körülbelül húsz ország megkezdheti az együttműködést, és nyitva hagyhatja az ajtót a többiek számára. Kovács László 2008-as beterjesztéssel és szavazással számol, aminek negatív eredménye esetén 2009-ben lehet dönteni a megerősített együttműködésről, ami 2010-ben kezdhet működni.

Bármekkora adókulcs mellett lesznek csalók

A társasági adó mellett fontos az áfaharmonizáció, ugyanis ennek is vannak komoly versenyképességi hatásai, mondta Pénzely Márta, a Deloitte adótanácsadója. A szakértő egyaránt kritizálta az uniós és hazai szabályozást. Az európai szabályozásól hiányzik telephely-fogalom, a vám- és áfajogszabályok nincsenek összhangban, egyszerűsíteni kellene a levonásokra vonatkozó szabályokat, szükség lenne csalás elleni standardokra, például a bejelentkezéssel kapcsolatos szabályokra.

Magyarországi hiányosságnak nevezte, hogy nem visszamenőleg változattak az állami támogatások le nem vonható áfájának szabályozásáról, valamint figyelmeztett arra is, hogy egyes előkészítés alatt álló uniós szabályok újabb lehetőséget kínál a csalásokra. Az adócsökkentés lehetősége kapcsán megjegyezte: tapasztalatai és nemzetközi adatok szerint nincs olyan alacsony adókulcs, amely mellett nincsenek adócsalók.