A jelenlegi szabályozási rendszer és a hatósági gyakorlat sem olyan, hogy tudatosan megkülönböztetné a szándékosan adót csaló cégeket, magánszemélyeket azoktól, amelyek/akik csak tévedésből rónak le kevesebb közterhet. Az adószakértő véleménye szerint félő, hogy ha az adóhatóságnak eredményt kell felmutatnia a feketegazdaság elleni harcban, annak a levét a könnyen megtalálható, de nem szándékoltan hibát elkövetők isszák meg.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrég jelentette be, hogy a koalíciós szerződés kiegészítésében foglaltak értelmében szigorúbban kívánnak fellépni az évi mintegy 1000 milliárd forintnyi adót és járulékot elcsaló fekete- és szürkegazdaság ellen. Oszkó Péter, a Deloitte vezérigazgatója örvendetesnek tartja, hogy a bevételi oldalon az adófizetés alól kibújók bevonásában látja a kabinet a hiánylefaragást eszközét, és nem abban, hogy esetleg még nagyobb terhet rak a közterheket rendesen fizetők vállára.
Azt azonban mindenképpen el kell kerülni szerinte, hogy ez boszorkányüldözéshez vezessen a korrekt adózók körében. Azért aktuális a kérdés, mert nem esnek más megítélés alá az adók, járulékok befizetését tudatosan elmulasztók és a bonyolult adótörvények miatt nem szándékosan hibázók. Ugyan ma már van pozitív és negatív adózói listája az APEH-nek, de ennek egyelőre csak szimbolikus a jelentősége. A jó adózók dicsőséglistájának becézett, másfél évvel ezelőtt létrehozott minősített adózók listája jó példa, hiszen hiába kerül fel egy vállalkozás a listára, annak semmiféle hatása nincs arra, hogy a céget milyen gyakorisággal választják ki ellenőrzésre. S ha esetleg hibát követ el, akkor a szankciót nem, vagy csak esetlegesen befolyásolja, hogy a társaság a dicsőséglistán van.
A fejlett nyugat-európai államokban külön minősítési rendszert vezet az adóhivatal, az ellenőrzésre történő kiválasztáshoz ezt pedig felhasználják. Nálunk a vállalatmérettől függ a kontroll gyakorisága, esélye, így a kisebb vállalkozásokat csak elvétve látogathatja meg a revizor, akár ügyeskednek, akár nem.
A szakember szerint a szabályozási rendszeren is van mit javítani ahhoz, hogy a szándékos adócsalóval ne essen egy kalap alá a véletlenül hibázó. A mostani szankciórendszer inkább a pénzbeszedésre sarkallja az adóhatóságot, és nem arra, hogy megkülönböztesse a mulasztókat. Volt rá példa, hogy bár a visszaigényelt adó ténylegesen visszajárt az adott cégnek, rossz időpontban adta be a kérelmét, ezért adóbírság kiszabásával csaknem megfelezték a visszajáró összeget.