Hiányzik 13 ezer bevallás

Az elektronikus ügyintézésben már kellő tapasztalatot szerezhettek a cégek, ha vannak is nehézségeik az e-cégeljárás során, azt legfeljebb a speciális szabályok indokolhatják. A nethasználatban ugyanis kellő jártasságot tanúsítanak az adózók, erre bizonyíték, hogy a 2007-es évről szóló társaságiadó-bevallások 99,4 százaléka elektronikus úton érkezett be az adóhatósághoz.

Az APEH tájékoztatása szerint július 27-éig 347 ezer bevallás jutott el hozzá, ebből 345 ezernél az adózó teljesen kiiktatta a papírhasználatot (1,7 ezret internetes programmal töltöttek, majd nyomtattak ki, míg 400 bevallás papíralapú nyomtatványon érkezett be). Az adóhatóság szerint az elmúlt években nem érte el a 99 százalékot az e-bevallások aránya, vagyis idén még nagyobb teret kapott az ügyintézésben a net.

A lelkesedés persze alábbhagy, amint egy másik adatra figyelünk. Ez azt mutatja, hogy míg az APEH a korábbi évek tapasztalatai alapján nagyjából 360 ezer bevallást várna az adózóktól, addig a június 2-ai határidőig (a "rendes" határidő, május 31-e ugyanis hétvégére esett) ennek csak valamivel több mint 90 százaléka futott be, de ez az arány még július végén sem érte el a 97 százalékot. Vagyis hiányzik még 13 ezer bevallás.

Az eddig beérkezett bevallások 96,7 százalékát egyébként már feldolgozta az adóhatóság. Az APEH szerint az adózók által elkövetett egyik legjellemzőbb hiba, hogy helytelenül értelmezik a kétszázalékos nyereség-minimumadót - ezt önellenőrzéssel, illetve helyesbítés útján korrigálhatják.

Visszatekintve az elmúlt hat év statisztikáira, az a megdöbbentő adat ötlik szembe, hogy éppen abban az évben, 2004-ben nőtt a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások adóterhelése, amikor 18-ról 16 százalékra csökkent a társasági adókulcs. Ennek pont az ellenkezője játszódott le a rákövetkező évben, amikor pedig 18 milliárd forinttal kevesebb társasági adó folyt be az adóhatósághoz, holott akkor már rendszerszerűen üzemelt az alacsonyabb adókulcs. A pénzügyi tárca maga is rácsodálkozott erre a 2005. végi költségvetési jelentésében, megemlítve, hogy a társaságok "a tervezettnél több adócsökkentéssel éltek, illetve az indokoltnál kevesebb adófizetéssel számoltak".

Az a remény sem vált be, hogy májusban, a bevallásokkal egy időben rendezik majd a cégek a különbözetet: a bevétel kevesebb mint 4 milliárddal haladta meg az egy évvel korábbit. Érdekes folyamatok rajzolódnak ki a társaságiadó-, valamint a pár éve bevezetett különadó-fizetések alakulásából is. A régiók közül az elmaradottabbakra, például az észak-magyarországira és a dél-alföldire jellemző, hogy a társasági adóhoz viszonyítva sok különadót fizetnek a vállalkozások.

A választ az adóalap csökkentésének lehetősége adja meg: a különadó alapjának csökkentésére ugyanis jóval korlátozottabb mozgásterük van a cégeknek, mint a társasági adónál. Nem lehet véletlen, hogy a társaságiadó-kedvezményeket, adóalap-csökkentő tételeket a leghatékonyabban kihasználó legnagyobb (kiemelt) adózók társasági adójának legmagasabb részét, 40 százalékát a különadó teszi ki. Vélhetően a szerényebb jövedelemmel kecsegtető régiókban is igyekeznek minden fillért megfogni, amit az adószabályok az adóalap csökkentésén keresztül megengednek.