Kirúgták a PM-ből az adótörvény tervezőit

Több feketepontot is kiosztott magának Draskovics Tibor pénzügyminiszter-jelölt a tervezettnél nagyobb államháztartási (áht) hiány okai kapcsán szombaton, az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtti meghallgatásán. Az eredményszemléletben, GDP-arányosan 4,6 százalékról mára 5,0-5,3 százalékra módosított idei deficitvárakozás két okra vezethető vissza - mondta Draskovics.

A magas jegybanki alapkamat 140 milliárd forinttal dobta meg a költségvetés közvetlen kamatkiadásait, ugyanez a tényező 80 milliárdos többletköltekezést okozott a lakástámogatási rendszerben. Az áfabevételek 80-90 milliárd forintos elmaradást mutatnak, ami elsősorban tervezési hiba következménye, de az uniós csatlakozás miatt a bevételek elhúzódása, valamint a nagy volumenű magánimport is jelentős kiesést okoz. A pénzügyminiszter-jelölt szerint jobban át kellett volna tekinteniük az uniós csatlakozással kapcsolatos áfaügyeket, illetve a régi tagországok tapasztalatait (Spanyolországban és Portugáliában a csatlakozás a GDP 0,1-0,2 százalékának megfelelő áfaelmaradást eredményezett).

Kirúgják a vezetőket

A további hibákat megelőzendő november elsejétől új szakemberek veszik át a Pénzügyminisztériumban az adótervezés vezetését. Véleménye szerint a következő évben a jólét és a gazdasági teljesítmény egyes tényezői fokozatosan és kiegyensúlyozottan javíthatóak. A várhatóan csütörtökön a parlament elé kerülő 2005-ös költségvetés - eredményszemléletben - a GDP 4,5-4,7 százalékára rúgó áht-deficittel számol, az elsődleges (önkormányzatok nélkül kalkulált) hiány 0,9 százalék lesz.

Draskovics szerint jövőre a mostaninál alacsonyabb kamatszinttel, így kevesebb kamatkiadással lehet számolni - a gyors inflációcsökkenés nyomán. Az államadóság növekedése jövőre megáll: 2004 végére a GDP arányában 59,6 százalékos államadóságot vár a tárca, amely 2005-ben 58,6 százalékra csökkenhet. A költségvetési tervezet szerint mérséklődik a fizetési mérleg hiánya is: 2005-re GDP-arányosan 8,4 százalékos folyó hiányt és 7,4 százalékos külső finanszírozási igényt jelez a PM. Az államháztartási bevételek 5,5, a kiadások 4,1 százalékkal bővülnek jövőre (az uniós transzferektől eltekintve), a költségvetési számlákon így a GDP 46,7 százaléka (uniós támogatásokkal együtt 47,6 százaléka) folyik át, vagyis 2,1 százalékkal kevesebb mint idén.

Az adócentralizáció mértéke a GDP 38 százalékára rúg, ez 0,5 százalékkal kisebb az ideinél. A jövőre is szigorúnak ígérkező költségvetés a GDP 4,0, a beruházások 6-8 százalékos növekedésével számol, a tárca 4,5 százalékos inflációval kalkulál. A hivatalosan még nem ismertetett törvényjavaslatban nem szerepelnek olyan kiadási tételek, amelyek nyomán a korábban vártat drasztikusan meghaladó költekezésre kellene számítani - mondta Draskovics, aki 2006-ra az szja-terhek további csökkentését helyezte kilátásba, így az átlagjövedelem már teljes egészében az alsó sávban adózhat.