Piroska
-11 °C
-2 °C

Meddig terhelhető az adós?

2007.03.13. 07:37
Szaporodik azoknak a bankoknak a száma, amelyek nem valamiféle előre meghatározott arányszám alapján hajlandóak hitelezni. Az egyedi elbírálás persze nem mindig jó az adósnak.

Miközben nálunk egyes hírek szerint többen elképzelhetőnek tartanák, hogy az eladósodottság fokát valamilyen módon szabályozzák a jogalkotók, Romániában minden ezzel kapcsolatban meglévő korlátot eltöröltek. A K&H Bank szerint Románia a lakossági hitelezés felfutása előtt áll, így a jövedelemvizsgálatra vonatkozó szabály megszüntetése a tömeges hitelezés gátjának feloldásaként logikus lépés.

Magyarországon egyébként jelenleg nincs olyan szabályozás, amely előírná, hogy a jövedelem mekkora hányada terhelhető. A pénzügyi felügyelet - mint Binder István szóvivő elmondta - elegendőnek tartja, hogy a bankok "házon belül" rendelkezzenek erről, az általánosnál magasabb hitelarányhoz a céltartalékot is emelve. Az általános banki gyakorlat az, hogy a háztartás jövedelmének legfeljebb mintegy harmada, többnyire 30 százaléka költhető hiteltörlesztésre. Magasabb jövedelmű hiteligénylők esetében ez az arány a nettó jövedelem 50-80 százalékáig is elmehet.

Kockázati kitettség

Az Erste azonban a gyakorlatban a jelzáloghitel-kérelmek elbírálásakor nem a terhelhető jövedelem százalékát határozza meg, hanem a KSH-adatok alapján a mindennapi élethez szükséges pénzmennyiséget. A nettó fizetésből ennek levonása után fennmaradó rész fordítható hiteltörlesztésre. A fedezetalapon nyújtott hitelek folyósításkor pedig természetesen van olyan eset, amikor a jövedelmi helyzetet egyáltalán nem vizsgálja a bank.

Az Inter-Európa Bank (IEB) lakossági üzletágánál elmondták, hogy a romániai intézkedés kétségtelenül növeli azon ügyfelek arányát, akik hitelképessé válnak, ugyanakkor viszont a pénzintézetek kockázati kitettsége jelentősen növekszik. A CIB Bank szakértői egyértelműen az önszabályozás hívei. A hitelintézetek - rögzítették - el tudják maguk is dönteni, mi a kockázatos és mi nem; ehhez nem szorulnak az állam segítségére. Minden olyan döntés, ami a bankok szerepét növeli a saját, egyéni hitelezési folyamatait és döntési módszereit illetően, üdvözlendő.

Maguk döntik el

Ez a hír tehát szerintük nem arról szól, hogy a bankok nem fogják a jövedelmet figyelembe venni a hiteldöntés során, hanem sokkal inkább arról, hogy saját maguk dönthetnek, hogy ezt milyen módon teszik meg. Ez pedig feltétlenül pozitív döntés és önmagában semmilyen hatása nem lesz a portfólió kockázatára. A CIB-nél ugyanis határozottan azt gondolják, hogy az ilyen állami szabályok nem sokat tesznek hozzá a kockázatkezelés napi gyakorlatához. Véleményük szerint a havi törlesztőrészlet fizetésére fordítható jövedelemkorlát azt a célt kell hogy szolgálja, hogy amennyiben az ügyfél saját maga nem tudja objektíven megítélni fizetési képességét, akkor legyen egy olyan külső kényszer, amely hozzájárul túlzott eladósodásának megakadályozásához.

Magyarországon a hitelintézetek maguk döntik el, hogy minősítésükben és jóváhagyásukban meddig engedik elmenni az ügyfelet. A CIB nem alkalmaz pontosan meghatározható, mindenki számára irányadó küszöbértéket, sok egyéb kockázati faktortól függ, hogy az adósok jövedelme meddig terhelhető. Az sem mellékes - hangsúlyozza az IEB -, hogy a jelzálogalapú hitelek esetében van egy másik korlát is, a fedezetül felajánlott ingatlan értéke, amihez képest a bankok megállapítják a felvehető hitelösszeget (LTV).

Hetvenöt százalék

Az IEB gyakorlatában jelenleg a piaci kamatozású lakáshitelek folyósításakor az ingatlan 75 százaléka lehet a maximális hitelösszeg. A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében pedig 70 százalék a felső korlát. A kérdés összetettségét jól jelzi, hogy miközben akadnak, akik aggódnak az adósok biztonságáért, még többen vannak, akik jónak tartanák, ha az ingatlan értékének nagyobb arányát folyósítanák hitelként a bankok.

A bankok által egyre szívesebben alkalmazott egyedi elbírálás pedig a tapasztalatok szerint - az igazoltan igen magas jövedelemmel rendelkező rétegbe tartozók kivételével - nem feltétlenül jelent örömöt az adósnak. Például akkor, amikor a bankok az ingatlanfedezete mellett nyújtott kölcsön igénylésekor is ragaszkodnak a jövedelemalapú hitelbírálathoz.