További Magyar cikkek
Nyilvános algoritmus
Az Alkotmánybíróság 1991-ben a korlátozás nélkül használható, általános és egységes személyazonosító kód (személyi szám) alkotmányellenességét mondta ki - emlékeztet az adószámmal kapcsolatos beadványra adott válaszában Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos. Ilyen típusú, alkotmányos szempontból aggályos kód ma már nincs is használatban.
Az említett Ab-döntésnek megfelelő, különböző azonosítókról szóló törvény részletesen foglalkozik azzal, hogyan kell egy magánszemélyek tíz jegyű adószámát előállítani. Az első szám minden esetben 8-as, ez utal arra, hogy az adószám magánszemélyhez tartozik. A következő öt számot úgy kell meghatározni, hogy az az érintett születése napja, és az 1867. január elseje között eltelt napok számát adja. A következő három számjegyet véletlenszerűen képezik, az egyazon a napon született személyek megkülönböztetésére. A tizedik szám egy ellenőrző szám: ezt úgy kell képezni, hogy az első kilenc számjegy mindegyikét szorozni kell azzal a sorszámmal, ahányadik helyet foglalja el az azonosítón belül. (Első számjegy szorozva eggyel, második számjegy szorozva kettővel és így tovább.) Az így kapott szorzatok összegét el kell osztani 11-gyel, és az osztás maradéka lesz a tizedik számjegy.
A szerződéseknél figyelni kell
Az adószám kezelésére jogosult hatóságok jellemzően jogosultak a születési dátum kezelésére is - mondta az Indexnek Péterfalvi Attila, az ilyen esetekben semmiféle problémát nem jelenthet, ha az adószám alapján a születési idő is meghatározható. Ez a magánfelek közötti szerződéseknél vethet fel kérdéseket, elviekben előfordulhat, hogy az egyik, az adószámával szerződő felet kellemetlenül érintené, ha születési dátuma is a másik fél tudomására jut. Ez azonban nem kivédhető, a törvényben nyilvánosan rögzített algoritmus alapján bárki visszafelé is számolhat, így ha ennek tudatában kell használni az adószámot.
Csináljon magának adószámot
Az algoritmus birtokában elvileg bárki generálhat egy a pusztán matematikai ellenőrzésen lebuktathatatlan saját adószámot is. Ennek azonban sok értelme nincsen - véli dr Herich György, a Magyar Adótanácsadók Orzságos Egyesületének alelnöke. Az algoritmus ismerete szerinte sokkal inkább azt a célt szolgálhatja, hogy senkit ne lehessen egy hamis adószámmal megtéveszteni. A szakértő szerint nem jellemző, hogy a könyvelők munkájuk során használnák az ellenőrzési lehetőséget, miután a bevallások döntő részét már elektronikus úton készítik, és a szoftverek automatikusan szűrik az elgépelt, a formailag nem megfelelő adószámokat. A végső ellenőrzés az adóhivatal saját adatbázisában szereplő adatokkal történő összevetéssel történik, ekkor egyértelműen kibukhat, ha valaki egy a születési adatai alapján formailag megfelelő, de nem az APEH által kiadott számot használ.