Volt tőzsdeelnökök az árfolyamnyereség-adó ellen
A közgazdászok szerint az új adónem azért diszkriminatív, mert különbséget tesz a befektetési és megtakarítási formák között, és közvetlenül hátrányosan érint 160 ezer tőzsdei kisbefektetőt. Több mint 2 millió ember megtakarítására, és ezáltal nyugodt jövőjére lehet kedvezőtlen hatása a nyugdíjpénztárakon és a befektetési alapokon keresztül. Azért is diszkriminatív a tervezet, mert kizárólag a hazai kisbefektetőket érinti, a hazájukban adózó külföldi befektetőket nem.
Elhibázott döntés
Szerintük az árfolyamnyereség-adó ellentétes az elfogadott kormányprogrammal, mely a polgárok és a családok öngondoskodását szorgalmazza. Ráadásul nem biztosít a költségvetésnek érdemi bevételt, mivel a tőzsdén forgó részvényeknek mindössze 4,4 százaléka van hazai kisbefektetők birtokában.
Ezen kívül rontja a magyar középvállalatok tőkéhez jutási esélyét, és gyengíti a Budapesti Értéktőzsde helyzetét és szerepét a régión belül.
A tőzsde elnökei szerint, a kormány elhibázott döntést hoz, amennyiben azután, hogy 2003-ban eltörölték az árfolyamnyereség-adót, minden gazdasági racionalitást nélkülözve ismételten bevezetik azt, ráadásul ésszerűtlen mértékben. A lépés veszélybe sodorja az amúgy is gyenge lábakon álló magyar megtakarítási hajlandóságot, és hozzájárul ahhoz, hogy a már most is túlzott mértékű lakossági eladósodottság tovább növekedjen.