Elkészült az adócsomag

Az adócsomagban a legtöbb változás a személyi jövedelemadót érintené. Érdekesség, hogy a törvénytervezet szerint a júniusban elhangzott bejelentéssel szemben 2007-ben mégsem vetnének ki 10 százalékos kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség-adót, valamint 2010-ben nem csökkenne 18 százalékra az elkülönülten adózó jövedelmek adója.

Adótáblák és minimálbér

Jövőre 50 ezer forinttal feljebb, 1,55 millió forintra tolódna az alsó jövedelemkulcs alkalmazásának felső határa, míg az e fölötti éves jövedelmet a jelenlegi 38 százalék helyett már csak 36 százalékos szja terhelné. A tervezetben rögzítenék az adótáblát 2010-ig úgy, hogy az adókulcsok változatlanok lennének, csak a határ tolódna feljebb: 2007-ben 1,7 millió, 2008-ban 1,9 millió, 2009-ben 2,3, míg 2010-ben 3 millió forint esetén lépne be a felső kulcs.

Mint ismert, 2006-ban háromlépcsőssé tennék a minimálbért, és a tervek szerint az alsó - a kormány elképzelése szerint havi 63 ezer forintos - bér adómentes lenne. Ezt a kiegészítő adójóváírás mértékének módosításával érnék el. Módosulna továbbá az adójóváírás igénybevételének határa is.

Noha a kormányfő nyár elején bejelentette: 2007-ben 10 százalékos adó terhelné a magas értékű betéteket és a tőzsdei árfolyamnyereség-adót, 2010-ben pedig az elkülönülten adózó jövedelmek adókulcsa 25-ről 18 százalékra csökkenne, mindezek a tervezetben nem szerepelnek.

Kedvezmények

Az szja-kedvezmények terén minimális változásra számíthatunk. Csupán a családi adókedvezmény és az önkéntes pénztári befizetések adókedvezménye változik. Előbbi egyrészt úgy, hogy csak a legalább háromgyermekesek jogosultak gyermekenként és havonta 4 ezer forintra a mostani 10 ezer helyett. A családi adókedvezmény rendszere másrészt úgy módosul, hogy csak az veheti igénybe teljes összegben, akinek három gyermek esetén legfeljebb 6 millió forint az éves jövedelme, illetve ez a határ gyermekenként fél-fél millió forinttal, de legfeljebb 8 millió forintig tolódik. Az érvényes szabályok szerint a jogosultsági határ - gyermekszámtól függetlenül - 8 millió forint.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári befizetésekkel kapcsolatos kedvezmény pedig az illető megtakarítását növeli. Jelenleg még van arra lehetőség, hogy ezt az összeget az APEH az egyénnek utalja vissza, jövőre azonban már a pénztári számlára utalná ezt a tételt az állami adóhatóság. Szigorítást jelent, hogy az önkéntes kölcsönös egészségpénztárba befizetett összeg nem 30, hanem csak 20 százaléka számítana kedvezménynek.

A személyi jövedelemadó-törvény alapján adózó vállalkozó választhatná, hogy 5 millió forintos adóalapig 10, a felett pedig 16 százalékos szja-t fizet abban az esetben, ha az alkalmazottak után legalább a minimálbér kétszerese után fizet járulékot, és más adókedvezményt nem vesz igénybe.

Lényegesen korlátoznák a munkáltató által adómentesen adható juttatások együttes összegét: amíg ma nincs ilyen határ, addig jövőre - az étkezési támogatás és az utazási költségtérítés kivételével - a bruttó bér 15 százaléka, de maximum évi 500 ezer forint lehetne. A limitet meghaladó béren kívüli juttatást 44 százalékos szja terhelné.

Társasági adó

Nem javasol túl sok változást a kormány a társaságiadó-törvényben. Az adókulcs marad 16 százalék. Ugyanakkor a kisebb vállalkozások támogatása érdekében 5 millió forint adóalapig 10 százalékra mérséklődik az adókulcs; ennek az a feltétele, hogy a cég átlagos állományi létszáma legalább egy fő legyen, az adózó más adókedvezményt ne vegyen igénybe, illetve alkalmazottai után legalább a minimálbér kétszerese után fizessen járulékot. A társaságiadó-törvény szerint 2006. január elsejétől megszűnik az osztalék adóztatása. Jövőre még lesz helyi iparűzési adó, azonban nem ötven, hanem annak száz százalékával lehet csökkenteni a társasági adó alapját.

Áfa és eva

A normál kulcs 20 százalékra csökken, nem változik az 5 és a 15 százalékos kedvezményes kulcs. Az egyes kulcsok között nem lesznek átsorolások, vagyis mindegyik termék és szolgáltatás a jelenlegi helyén marad. Az uniós irányelvekkel való összhang biztosítása érdekében megszűnik az államháztartási támogatás utáni arányosítási kötelezettség.

Januártól a lakásszövetkezetek és a közjegyzői irodák is választhatják az evát, azonban az egyszerűsített nyilvántartást nem. Ezen szervezetek az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségüket csak a számviteli törvény szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíthetik. Az evások a jövőben is dönthetnek úgy december 20-áig, hogy nem az eva szerint akarnak adózni, azonban ezt a döntésüket ugyanezen időpontig írásban vissza is vonhatják. Míg az idén az első három negyedévre vonatkozó adóelőleget csak meg kellett állapítani, s az adóévre vonatkozó bevallásban kellett bevallani, addig januártól már negyedévente nemcsak megállapítani, hanem bevallani is kell az adóelőleget.

Helyi- és luxusadók

A helyi iparűzési adó 2007. december 31-ével megszűnik, a kieső önkormányzati bevétel pótlásáról egy a jövő év végéig megalkotandó törvény rendelkezik majd. Adómentes lesz az adóalapnak az a része - legfeljebb az adóalap 90 százalékáig -, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származik, feltéve, ha a telephely szerinti állam önkormányzatának vállalkozási tevékenységet terhelő adót kell fizetni.

A lakás célú állami támogatások igénylésével összefüggésben a számlák valódiságát, valamint ezzel kapcsolatban a támogatások igénybevételének jogszerűségét - a pénzintézet megkeresése alapján - az állami adóhatóság ellenőrzi majd. Változások lesznek a munkáltató és a kifizető által havonta teljesítendő adatszolgáltatásban. E szerint a már elfogadott szabályokhoz képest módosítás várható a kifizetők által az adó- vagy tb-kötelezettséget eredményező, magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő valamennyi adóról, járulékról az adóhatósághoz elektronikus úton vagy gépi adathordozón eljuttatandó szabályokban is.

A kormány által nyáron bejelentett adócsomagban az is szerepelt, hogy 2006-tól külön adó terheli a nagy értékű, 100 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanokat. A tervek szerint a 100 millió forint érték feletti rész után éves szinten 0,5 százalék adót kell az önkormányzatoknak fizetni. Az adó megfizetése alól az önkormányzatok 20 százalék kedvezményt adhatnak méltányos esetekben. A parlamenthez most benyújtandó "salátatörvény-csomagban" ez a javaslat még nem szerepel. Megbízható forrásból származó információink szerint ezt külön törvényjavaslat keretében tárgyalja majd az Országgyűlés.