Adócsomag: hármas alá

Igazából azt kaptuk, amit ígért a kormány: némi egyszerűsítés mellett a szokásos adótörvény-korrekciókat foglalja magában a jövő évi adócsomag - egy mondatban így lehetne összegezni neves adótanácsadók véleményét a jövő évi, elsőként az Indexen közzétett adóváltozásokról. Illetve még egy mondat: bosszantó előírások még így is maradnak a jogszabályokban.

Kétségtelen, hogy a magyar adórendszert radikálisan át kellene szabni, a parlamenthez benyújtott csomag azonban nem erről szól, csupán technikai kiigazításnak lehetne titulálni - állítja Oszkó Péter. A Deloitte elnök-vezérigazgatója annak tudja be az adórendszerbeli mélyreható átalakítások ismételt elmaradását, hogy az államháztartás kiadási oldalán lefaragásnak nincs nyoma, ami feltétele lenne annak, hogy az adószerkezet változtatásával párhuzamosan mérsékelni lehessen a bevételeket, adóterheket.

Az első gondolat volt a jó

Vegyes a fogadtatása az előzetesen nagy dobra vert adóegyszerűsítésnek. Emlékezetes: először még úgy volt, hogy négy járulékot egy új vált fel, amit a bruttó bér után vetnek ki, és a kisebb terheket - egyebek mellett a kulturális vagy a földvédelmi járulékot, a vadvédelmi, illetve a halászatfejlesztési hozzájárulást - eltörlik. Erre még azt mondta volna Oszkóhoz hasonlóan Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa is, hogy valóban adminisztrációs könnyítést hoz az üzleti szféra számára. És bár nem túlzottan szerencsés az amúgy is magas élőmunka-terhek mellett bérköltség alapú elvonással kiváltani a négy ominózus járulékot, az eredeti formában az egyszerűsítés ezt a negatívumot ellensúlyozta volna.

A benyújtott adócsomag tanúsága szerint lesz némi egyszerűsítés, de az nem ér fel az első verzióval. Már csak három járulékot helyettesít az új, erőforrás-fejlesztési hozzájárulásnak elnevezett elvonás, a munkaadói járulék tovább él. Ami különösen fájó mind a négy, lapunknak nyilatkozó adószakértőnek, Erdősön és Oszkón kívül László Csabának, a KPMG partnerének és Heinczinger Róbertnek, az Ernst & Young partnerének, hogy az efehónak az alapja az iparűzési adó alapja, vagyis a lépés lényegében iparűzésiadó-emeléssel egyenértékű. Márpedig az iparűzési adó az egyik legkártékonyabb adófajta a vállalkozások versenyképessége szempontjából.

Erdős azt is sajnálja, hogy az áttekinthetetlen, teljesen elburjánzott kulturális járulék fennmarad.

Sok nyitott kérdés maradt

Az ingatlanpiacot megmozgathatják az adótörvény-változások - mondja Oszkó. Jövőre a luxusadót már nemcsak a magánszemélyeknek, hanem a vállalkozóknak is fizetniük kell; a lakásértékesítésből származó jövedelmek személyijövedelemadó-szabályai lényegesen változnak; 2009-től pedig a törvényjavaslat értelmében jöhet az érték alapú építmény- és telekadó, s a fél, illetve másfél százalékos kulcs érdemi tehernövekedést jelenthet - magyarázza a szakértő. Szerinte ezek összességében elősegíthetik a mobilitást.

Vannak a mai napig sem tisztázott kérdések a luxus-, illetve építményadó kapcsán - szögezi le Erdős. Ha minden a mostani tervek szerint alakul, 2009-től a 100 millió forintnál nagyobb számított értékű ingatlanok után luxusadót és építményadót is kellene leróni, vagyis ugyanazért a vagyontárgyért kétszeresen adóztatnák a tulajdonost - emeli ki a PwC cégtársa. Hozzáfűzi: az sem igazán érthető, miért kell két bevallást készíteni ezzel összefüggésben.

A szakember felhívja a figyelmet arra is, hogy a luxusadószabály változtatásával 2008-ban néhány nagy állami vállalat rosszul járhat: azok, amelyek a rendszerváltozás előtti időkből nagy üdülővagyont örököltek, és ezért jövőre súlyos teherrel szembesülhetnek. Az sem világos még, hogy a lakásokat építő ingatlanfejlesztő cégek mikor válnak a luxusadó alanyaivá.

Ki lehetett tenni az ablakba

Ideje volt már újrakodifikálni az áfatörvényt, hiszen toldozott-foltozott, nehezen érthető a ma hatályban levő, ám nem biztos, hogy az új közérthetőbb lesz - fogalmaz Heinczinger Róbert, az E&Y adószakértője. Az új áfatörvény számos helyen kedvez a vállalkozásoknak, vagyis alapvetően jó. Ám az is igaz, hogy sok száz állásfoglalás, közlemény született a mai napig érvényben levő áfatörvénnyel összefüggésben, egész struktúra alakult ki, az újrakodifikált, januártól hatályba lépő áfatörvény ellenben bizonyos esetekben új fogalmakat, elnevezéseket használ, elhagy számos definíciót. Újra meg kell tanulni alkalmazni a passzusokat - mondja László Csaba, a KPMG partnere.

A volt pénzügyminiszter pozitívumként emeli ki a csoportos adóalanyiságra vonatkozó előírások életszerűbbé tételét. Eddig is lobogtathatta a kormányzat, hogy van lehetőség csoportos adóalanyiságot választani, de a feltételek ettől eltántorították az érintettek zömét. Jövőre a pénzügyi szférában sok vállalkozás már élni fog a könnyítéssel - bocsátkozik jóslatokba László Csaba.

A csoportos adóalanyiság mellett az áfa-visszaigénylési szabályok könnyítését is üdvözli Heinczinger. Eddig hátrányban voltak azok a cégek, amelyek külföldi ügyfelek részére nyújtottak különféle - például marketing-, tanácsadási, mérnöki - szolgáltatásokat, mivel az annak révén szerzett bevételt nem vehették figyelembe az adó-visszaigénylési bevételi határ számításánál. Most kiegyenlítődik a versenyfeltétel, mivel a bevételi határt eltörlik.

Másrészt az E&Y partnere szerint a mostani áfatörvény legneuralgikusabb pontját is korrigálja a törvényalkotó: a mai napig érvényben levő passzus nem engedte visszaigényelni az adóalanyként történő bejelentkezést megelőző beszerzések áfáját. Ez különösen a magyar alvállalkozókon keresztül végzett építési-szerelési munkákat végzőkre hatott negatívan. Magyarán: ha egy vállalkozás mondjuk két héttel a tevékenység megkezdését követően kért csak adószámot, akkor az időközben vásárolt szolgáltatás áfatartalmát nem igényelhette vissza. Adótanácsadók már régóta figyelmeztettek, hogy ez ellentétes az uniós joggal, és most a kormány ezt végre orvosolja. Az ilyen jellegű tevékenységekkel kapcsolatban sok per is folyamatban van a még fennálló, de januártól megszűnő szabály miatt - tájékoztatott a szakember.

Egyenlők között is

A személyi jövedelemadó területén még érdekes, hogy a kabinet leginkább a havi 170 és 200 ezer forint bruttó bérrel rendelkezőknek kedvez a módosításokkal. Az a kormányzati feltételezés állhat emögött, hogy az átlagbér körüli jövedelmet feltüntetők a valóságos bérüket vallják be, ezért könnyítésben részesülhetnek - magyarázza Oszkó. Másképpen: a kormányzat a minimálbér feletti jövedelmek bevallására ösztönzi a magánszemélyeket - fogalmaz Erdős.

A szakértő szerint nem irtják ki a bosszantó passzusokat az adótörvényekből. Erre jó példa, hogy az itt dolgozó külföldi magánszemélyeknek a munkáltatókra vonatkozó szabályoknak kell megfelelniük, azaz nem tartalmaznak egyszerűsített eljárásokat az adótörvények. A munkavállalásukkal kapcsolatos járulékkötelezettségüket saját maguknak kell bejelenteniük, és havonta elektronikusan bevallaniuk az illetékes hatóságnak. Esetleg az őket foglalkoztató cég megbízottja átvállalhatja ezeket a teendőket, de akkor jelentős adminisztrációs terhet vesz a nyakába a társaság - indokol Erdős. Hazánk országimázsát javítaná, ha a problémát végre orvosolná a kabinet.

Talán hiba mentesíteni a transzferár-dokumentációs kötelezettség alól az állami gazdálkodó szervezeteket - szögezi le László Csaba. Ezeket a magánszektorbeli társaságoknak el kell készíteniük. Így nemcsak az egyenlő feltételek miatt lenne kívánatos a kötelezettség kiterjesztése az állami szektorra is, hanem azért is, mert az segíthetne abban, hogy az állam tisztán lásson a saját háza táján.