A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ez év április végi adatsora szerint jelentősen emelkedik a lakosság devizaadóssága a bankok felé, míg a lakossági forinthitelek állománya csökkenő tendenciát mutat. Összességében a lakosság hiteleinek értéke forintban mintegy 5769 milliárd forint volt ez év április végén, ez mintegy 30 százalékos növekedés egy év alatt.
A háztartások devizahiteleinek összege az idén április végén 3669,06 milliárd forintra rúgott, míg 2007 végén 3188, 88 milliárd forint volt. A nettó forinthitelek állománya 2008 április végén 2109,663 milliárd forintot tett ki, szemben a 2007 végi 2168,717 milliárd forinttal.
Tavaly április végén a lakosság devizahiteleinek összege 2221,40 milliárd forint volt, vagyis egy év alatt több, mint 50 százalékkal emelkedett. Eközben a forinthitelek összege a 2007 áprilisi 2229,432 milliárd forintról több mint 100 milliárd forinttal csökkent egy év alatt.
A lakossági hitelek növekedése az elmúlt években jelentős dinamikát mutat és folyamatosan felveti a kérdést, hogy miként befolyásolja ez a banki portfóliókat a PSZÁF adatai szerint nem figyelhető meg a banki hitelportfólió romlása - a hitelfelvevők visszafizetési képességének csökkenése. A bankok portfoliója tavaly a felügyeleti statisztika szerint javult. 2007 végén az egy évvel korábbi 92,7 százalékkal szemben a minősítési kötelezettség alá tartozó állomány 94,6 százaléka volt problémamentes.
Mást mutat ugyanakkor a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) nyilvántartása. A KHR hírlevele szerint az új lakossági mulasztások száma 2007-ben átlépte a 200 ezret. Ez már több mint duplája az előző évinek, ráadásul idén az első negyedévben a lakossági rendszerbe rekord számú - 82 ezer darab - új mulasztás került.
A szakemberek ezzel együtt a magyar lakosság eladósodottságát összességében nem tartják veszélyesnek. Az egy háztartásra jutó eladósodottság mértéke azonban - a rendelkezésre álló jövedelem és az adósságszolgálati teher aránya - 13 százalék, ami az uniós átlag fölött van.
A lakosság eladósodottságával foglalkozni kell, de nincs vészhelyzet, hiszen az eladósodottság csupán negyede-fele a fejlett országokénak - mondta Nyers Rezső, a Magyar Bankszövetség főtitkára egy tavaly decemberi sajtótájékoztatón. Ugyanakkor intő jelnek nevezte, hogy a lakossági hitelfelvevők törlesztési kötelezettsége magas.