További Magyar cikkek
Tavaly ötvenmilliárdot költöttek gyógyszerre a kórházak
Különösen azért jelent majd problémát a kiadások áfanövekedés okozta emelkedése, mert a kórházak költségvetési szervként nem igényelhetik vissza a forgalmi adó összegét. Ari szerint az egyszázalékos költségnövekedés túl kevés ahhoz, hogy az intézményeknek érdemes legyen cégformát váltaniuk, a működést azonban nagyban megnehezítheti.
Az IMS Health Kft. adatai szerint 2002-ben nagykereskedelmi áron 329 milliárd forint volt a hazai gyógyszerforgalom, ebből a kórházak részesedése 16 százalék, azaz csaknem 52,5 milliárd forint. A gyógyszerekre vonatkozó adóemelés ez alapján összesen több mint két és fél milliárd forint költségnövekedést eredményezhet, írja a Napi Gazdaság.
Politikai harc az áfaemelésből
Mikola István volt egészségügyi miniszter a gazdasági napilap szerint kétségbe vonta, hogy valóban uniós előírás lenne a gyógyszerek öt százalékos forgalmi adója. A volt miniszter állítja, hogy több államban is alkalmaznak ennél alacsonyabb kulcsokat.
A pénzügyminisztérium szerint valóban nem egységes a tagállamok gyakorlata a medicinák forgalmi adójának szempontjából, írja a Napi. Bár nulla és 21 százalék között számtalan adóteher előfordul, a minimumkövetelmény a nulla kulcs megszüntetése és a legalább öt százalékos kulcs bevezetése. Miután az előző kormány erre nem kért derogációt, nálunk is legalább ekkora forgalmi adót kell a gyógyszerekre kivetni.
A lapkiadók szerint csökkenteni kellett volna
Elfogadhatatlan a kormánynak a lapkiadókra vonatkozó áfakulcs-módosítással kapcsolatos múlt heti indítványa - ez az egyöntetű véleménye a Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) elnökségének, adta hírül a Világgazdaság. Szabó György elnök, a Sanoma Budapest Rt. vezérigazgatója a lapnak elmondta: az elnökség elvárja, hogy mielőbb átsorolják az áfakulcsot az alacsonyabb, öt százalékos kategóriába.
Hangsúlyozta: a lapkiadók mélységesen fel vannak háborodva, mert az uniós csatlakozás előtt álló Magyarországon éppen az EU-konformitással szögesen ellentétes döntés születhet. Az uniós országokban átlagosan öt százalék alatt van a lapok áfakulcsa. Magyarországon pedig, miközben a nulla kulcsos áfát felváltja az öt százalékos általános forgalmi adó, a nyomtatott napilapokra és magazinokra az eddigi magasabb, 12 százalékos kulcs helyett a 15 százalékos vonatkozik. A lapkiadók vezetői határozottan a mellett foglalnak állást, hogy a könyvekhez hasonlóan a lapok is az 5 százalékos áfa alá kerüljenek.
A kulcs 12-ről 15 százalékra való felemelése miatt a lapkiadóknak jövőre 2 milliárd forint pluszáfát kellene befizetniük, miközben az 5-6 százalékos profitrátájuk közel 2 százalékponttal fog csökkenni. A kiadók éves szinten összesen 110 milliárd forint árbevételre tesznek szert, ebből 70 milliárd forint származik közvetlenül a lapkiadásból, 40 milliárd pedig a hirdetési árbevételekből, írja a Világgazdaság.