További Magyar cikkek
A direktíva szerint az áfaarányosítás csak az adóalanyok egyetlen csoportjára, nevezetesen a "vegyes adóalanyokra" alkalmazható: ezek a gazdálkodó szervezetek olyan tevékenységet is végeznek, ahol az áfa levonható, és olyan ügyleteket is folytatnak, amelyek esetében nem vonható le. A két szóban forgó tagállam azonban hazánkhoz hasonlóan minden adóalanyra áfaarányosítási rendelkezést ír elő, azaz olyanok esetében is korlátozza a levonási jogot, amelyek teljes mértékben adóköteles tevékenységet folytatnak. Erről állapította meg az EB döntése, hogy nem EU-konform.
Magyarországon 2004. január 1-jével lépett életbe az áfaarányosítási rendelkezés: ennek értelmében egy olyan vállalkozás, amely állami támogatásban részesül, nem vonhatja le az összes, egyébként levonható áfát. A le nem vonható részt úgy kell megállapítani, ahogy a kapott támogatás aránylik az összbevételhez. Ez év júniustól enyhült ez a megkötés, hiszen az akadálymentesítő adócsomag keretében a mezőgazdasági és a foglalkoztatási célú állami támogatások esetén eltörölték az arányosítási kötelezettséget, ráadásul jövőre teljes mértékben megszűnik ez a korlátozás a parlament előtt levő adó- és járuléktörvény-javaslat értelmében.
Kulcskérdés azonban az, hogy az érintett adóalanyok a csatlakozástól eltelt időszakban le nem vont áfára jogosultak-e, illetve, hogy visszakapják-e ezt az összeget. Nem kell visszamenőleges hatállyal megszüntetni a kérdéses jogszabályt, és így nem is kell visszautalni a cégek és más gazdálkodó szervezetek számára a szóban forgó tételt, mondta a gazdasági lapnak Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára. Ezt azzal magyarázta, hogy csak akkor kényszerülne ilyen lépésre az állam, ha egy már meglevő korlátozó rendelkezést a csatlakozás után szigorítottak volna, erről pedig szó sincs az áfaarányosítást illetően.
Ezzel szöges ellentétben Oszkó Péter, a Deloitte adópartnere úgy véli, a bíróság ítélete világos abban a vonatkozásban, hogy az uniós szabályba ütköző rendelkezést visszamenőleges hatállyal kell megszüntetni. Indoklása szerint a forgalmi adóra vonatkozó irányelv értelmében abban az esetben valóban fenntartható egy csatlakozást megelőzően már létezett tiltó rendelkezés, ha a jogszabály az adóalany kiadásainál felszámított áfa levonásának korlátozásáról rendelkezik. Ilyen például a személygépjárművek, a motorbenzin, a lakás beszerzéséhez kapcsolódó áfa levonásának tilalma. A végzett tevékenységgel, illetve szerzett bevételekkel kapcsolatban azonban az EB ítélete értelmében nincs lehetőség levonási tilalmat alkalmazni a direktívában foglalton kívül, fejtegette az adótanácsadó.
A kérdés fontosságát jelzi, hogy a Világgazdaság számításai szerint 40-50 milliárd forintos tételről van szó. A Világgazdaság információi szerint ezért mind több gazdálkodó szervezet szentel egyre nagyobb figyelmet az ügynek, sőt, egyes adóalanyok már konkrét lépéseket is tettek az őket érintő összeg visszakövetelése érdekében.
Amennyiben az adóhatóság elutasítja a visszaigénylést, akár bírósági útra is terelődhet a folyamat. Az ügy akkor zárul le a legrövidebb időn belül, ha az adott magyar bíróság úgy tekinti az ügyet, mint amit már az Európai Bíróság ítélete világosan eldöntött, hiszen ekkor nem kéri ki az uniós intézmény véleményét. Ellenkező esetben előfordulhat, hogy az EB újratárgyalja az ügyet, s ekkor egy-két évig is eltarthat az eljárás. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni azt, hogy ha a bíróság helyt ad a gazdálkodó szervezet kérelmének, akkor az adóhatóságnak a visszakövetelt összeget a késedelmi pótlékkal növelten kell kiutalnia.