Adózói roham indulhat az áfa visszaszerzésére

Hamarosan mélyen a zsebébe kell nyúlnia az államnak egy várhatóan néhány hónapon belül megszülető európai bírósági ítélet nyomán. Úgy tudjuk, a luxemburgi ítészek ősszel hozhatják meg a döntést az áfaarányosítással összefüggő, egy Nógrád megyei cég által kezdeményezett ügyben, és szinte biztos, hogy elmarasztalják a magyar államot. Ez pedig azt fogja jelenteni, széles körben is egyértelművé válik, hogy a vonatkozó hazai adószabály a csatlakozás óta sértette az uniós jogot, így pedig az érintett vállalkozások, gazdálkodó szervezetek még nagyobb tömege kérheti vissza a korábban visszaigényelni nem engedett áfát. Egy ügyben a magyar Legfelsőbb Bíróság már megállapította ugyanezt, de az ítélet nem vált széles körben ismertté.

A spanyolokat és a franciákat elmeszelték

Magyarország 2004 elején terjesztette ki az úgynevezett áfaarányosítási előírást az állami támogatásokra is. A magyar törvény értelmében egy olyan vállalkozás, amely állami támogatásban részesült, nem vonhatta le az összes, egyébként levonható áfát, függetlenül attól, hogy "vegyes" adóalanyról van-e szó vagy olyanról, amelyik teljes mértékben áfaköteles tevékenységet végez - és épp ez a probléma. A le nem vonható részt úgy kellett megállapítani, ahogy a kapott támogatás aránylott az összes adóköteles bevételhez, vagy amilyen arányban a szóban forgó beszerzéseket állami támogatásból is finanszírozták.

Adószakértők szerint hazánk uniós csatlakozása és a passzus 2005. végi megszüntetése között a rendelkezés ütközött a közösségi joggal, a szakemberek pedig az Európai Bíróság két, még 2005 őszén hozott ítéletét hozták fel ennek igazolására. A luxemburgi ítészek világosan kimondták, hogy egy – a magyar áfaszabállyal kísérteties hasonlóságot mutató – francia és spanyol előírás sérti a közösségi joganyagot.

Az uniós irányelv szerint az áfaarányosítás (vagyis az áfalevonási jog korlátozása) csak az adóalanyok egyetlen csoportjára, nevezetesen a "vegyes adóalanyokra" alkalmazható: ezek a gazdálkodó szervezetek olyan tevékenységet is végeznek, ahol az áfa levonható, és olyan ügyleteket is folytatnak, amelyek esetében nem vonható le. A két szóban forgó tagállam azonban hazánkhoz hasonlóan minden adóalanyra áfaarányosítási rendelkezést írt elő, azaz olyanok esetében is korlátozta a levonási jogot, amelyek teljes mértékben adóköteles tevékenységet folytattak.

A Legfelsőbb Bíróság pár adott egy pofont az államnak

Az állam mindezidáig nem ismerte el, hogy a szóban forgó passzus sértette az uniós jogot és ezért vonakodott is visszaadni a korábban levonni nem engedett áfát.

Ezt az álláspontot, mint arról beszámoltunk, lényegében megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság egy januári, szintén az áfaarányosítás ügyében, egy Baranya megyei cég kezdeményezésére indított ügyben hozott döntése. Az ítélet az indoklásában rámutatott, hogy a kérdéses adóparagrafus egyértelműen a közösségi jogba ütközött. (Ezen túl pedig, azzal, hogy a bíróság új eljárásra utasította az adóhatóságot, melyben kötelező az uniós direktívát alkalmazni a hazai törvény helyett, a bírósági ítélet kihúzta a talajt az APEH védekezése alól is. Az adóhivatal arra hivatkozva nem akarta visszaadni a szóban forgó passzussal összefüggő, levonni nem engedett áfát az érintett cégnek, hogy ő csak jogalkalmazó, és nem kell figyelnie arra, hogy egy magyar jogszabály esetleg sérti a felsőbbrendű uniós jogot.)

Lapunk úgy tudja, a Legfelsőbb Bírósági döntése nyomán több cég, gazdálkodó szervezet is konkrét lépéseket tett az áfa visszaszerzésére, önrevízióval vagy bírósági útra terelve az ügyét, de tömegével nem léptek az érintettek.

A Nógrád megyei ügy Luxemburgig jutott

Úgy tudjuk, a Nógrád megyei bíróság elvitte az egyik ottani cég által kezdeményezett ügyet egészen az Európai Bíróságig, amely várhatóan az őszi hónapokban döntést hoz. A hazai bíróság lényegében iránymutatást kér az Európai Bíróság honlapján található közlemény tanúsága szerint a hazai törvény uniós alkalmazhatóságáról. (Ez az előzetes döntéshozatali eljárás, azaz az adóhatóság és az adózó közötti vitát addig felfüggesztették.) A megyei bíróság két kérdést tesz fel: 1. az állam jogszerűen tartotta-e fenn a kérdéses áfaarányosítási passzust, valamint 2. ha nem, úgy az adózónak van-e lehetősége az áfalevonási jog gyakorlására, közvetlenül az uniós áfairányelvre való hivatkozással.

Az ítélet kimenetele nem lehet kérdéses, már csak az Európai Bíróság szűk három évvel ezelőtt hozott, fent említett döntése miatt sem. (Az egyszerűsített eljárásra utal az a tény is, hogy a szakértők várakozása szerint a Bíróság nem kér majd főtanácsnoki, a mi fogalmaink szerint "ügyészi" véleményt.)

Adózói roham

Ha a luxemburgi bírák várhatóan ősszel kimondják, hogy a magyar adójogszabály uniós jogot sért, az azt is jelenti egyben, hogy a le nem vont áfa visszajár, azt utólag vissza lehet kérni. Mivel az Európai Bíróság ítélete gyaníthatóan szélesebb körben válik ismertté, mint a Legfelsőbb Bíróság év eleji döntése, és közvetlenül is kimondja, hogy a hazai szabály minden bizonnyal közösségi jogot sért, van rá reális esély, hogy a cégek rohamával találhatja magát szembe az APEH.

Nem árt azonban körültekintően eljárni, sok gazdálkodó szervezet ugyanis olyan támogatási szerződést köthetett az állammal annak idején, hogy a támogatásra jutó áfa visszaigénylése esetén a vállalkozásnak vissza kell fizetnie az állami támogatást - így ugyanannyit veszíthet a réven a cég most, mint amennyit nyerne a vámon.

A tét mindenesetre nagy. Durván másfél évnyi, egyébként visszajáró, de levonni akkor nem engedélyezett áfáról van szó. A fenti szempontot, és azt is figyelembe véve, hogy esetleg nem minden érintett kéri vissza az áfát, lapunk megítélése szerint akár pár tízmilliárd forintnyi áfát is vissza kell, hogy adjon az állam. Egy őszi bírósági ítélet esetén a pénzre vélhetően az eljárásrendi okok miatt (visszaigénylés, az igények elbírálása, stb.) jövőre juthatnak hozzá a cégek, gazdálkodó szervezetek.