A magyar kormány közpénzügyi törvénycsomag-javaslata jelentős lépés a korábbi években, évtizedekben kialakult választási ciklushoz kötődő hiánykitermelődés megakadályozására - olvasható az unió pénzügyi bizottságának készített Ecofin Country Focus sorozatában megjelent Államháztartási reform Magyarországon: fény az alagút végén? című elemzésében.
A javasolt költségvetési hivatal ellensúlyként szolgálhat a kormánnyal szemben a büdzsé tervezésekor, így elkerülhetők lennének a korábbi évek költségvetési baklövései. Az apparátus által készített tanulmány szerint a magyar kormányzat az indokoltnál jóval nagyobb mozgástérrel rendelkezik a költségvetés tervezésekor, végrehajtásakor, elszámolásakor és évközi módosításakor, ráadásul az egyetlen ellenőrző szerv, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) "lényegében képtelen volt hatékony közpénzügyi ellenőrzést megvalósítani a költségvetési folyamat felett" az utóbbi 18 évben.
Összességében nem meglepő, hogy az újonnan csatlakozott uniós országok közül Magyarországé a leggyengébb költségvetési intézményrendszer, Romániát nem számítva - fogalmaz Jankovics László, a jelentés szerzője. Ezen a gyenge intézményrendszeren jelentősen javítana a kormány által beterjesztett csomag, amely a szabályrendszeren keresztül megakadályozná az túlzott - konvergenciától eltérő - áht-hiány kialakulásának lehetőségét. Az elemzés további szigorításokat is javasol, mivel hiányzik az a mechanizmus, amely a váratlanul felmerülő pozitív meglepetéseket - bevételi többlet vagy kiadási megtakarítás - kezelné.
A rossz példának rögtön a 2007-es költségvetést hozza a szerző: a megszorításból származó többletbevételeket nem teljes mértékben fordították hiánycsökkentésre. "Indokolt lehetne ezért - különösen fél szemmel a következő évekre pillantva, amelyekben még mindig viszonylag magas hiányokat tűznek ki célul - egy olyan eljárást beépíteni, amely biztosítja a deficit és az adósság gyorsított csökkentését, valahányszor csak pozitív meglepetések bekövetkeznek" - szól a javaslat.