11,5 százalékra emelték az alapkamatot

A jegybank monetáris tanácsa október 22-én rendkívüli ülést tartott. A pénzpiaci folyamatok áttekintése után a tanács döntött az irányadó jegybanki alapkamat 11,5 százalékra történő emeléséről, közölte az MNB. Az új kamatszint már szerdán 11 órától érvényes.

A monetáris tanács döntött arról is, hogy az egynapos jegybanki hitel és betét kamata által meghatározott kamatfolyosó szélességének az irányadó eszköz kamatszintje körüli +/-50 bázispontra történő mérsékléséről (ez korábban 100 bázispont volt.)

A döntést megelőzően 278-nál mozogtak a jegyzések, a 11 órakor megjelent jegybanki közlemény után a forint máris erősödik, az euró ára 272 forintra csökkent, majd negyedóra multán 275-nél jártak a jegyzések, háromnegyed 12-re viszont már újra 279-nél járt az árfolyam. Az euróár reggel már a 284 forintos szintet is elérte egy kis időre.

Az MNB közleményt adott ki a monetáris tanács döntése után kamatkondíciókról. A kötelező tartalékok után fizetett, valamint az alultartalékolás esetén alkalmazott büntető kamat mértéke szintén 11,5 százalékra változott.

A jegybank legutóbb 2003 őszén döntött egy lépésben 3 százalékpontos kamatemelésről, akkor 9,5 százalékról 12,5 százalékra módosított. A kamatszint legutóbb 2004 augusztusában volt ilyen magas.

A monetáris tanács, saját, nyilvános ügyrendje szerint havonta két ülést tart, mindig hétfőn, ebből mindig a második a kamatdöntő ülés: legutóbb éppen két napja, 20-án volt ilyen, akkor a tagok a tartásra szavaztak. A rendkívüli ülés összehívása már önmagában is üzenet a piacoknak, a kamatemelés pedig a jegybankok klasszikus, egyben legerősebb eszköze a deviza védelmére. Erre jellemzően akkor kerül sor, ha sem a korábbi verbális intervenciók, sem pedig a pénzpiacon végrehajtott forintvásárlások nem segítenek (ha a jegybank forintot vesz, azzal a keresletet növelni, így emeli az árát az euróval szemben.)

Az MNB a végső eszköznek tekinthető kamatemelés előtt többször is fellépett a forint védelmében: szóbeli beavatkozásnak tekinthető minden, a jegybanki vezetők részéről az elmúlt hetekben tett olyan nyilatkozat, melyben a forint, illetve az ország és annak bankrendszerének stabilitásáról szóltak. A legerősebb ilyen üzenet Simor András bankelnök hétfői, a várakozásoknak megfelelően a kamat szintentartásáról döntő monetáris tanácsi ülése után adott nyilatkozata volt – az árfolyam azóta bekövetkezett esése és a mai rendkívüli kamatemelés nyomán már egyértelműen kijelenthető volt, hogy ez sem nyugtatta meg érdemben a piacot.

Még nem tudni, mit ér a döntés

Nagyon bizonytalan térben vagyunk, az első piaci reakciók is ezt mutatják - kommentálta a jegybanki lépést Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója úgy látja, a magyar gazdaságpolitikai mindent megtesz azért, hogy a forint árfolyama ne szálljon el, de a szakértő szerint erősen a külföld kezében vagyunk, a külföldi befektetői hangulat talán még erőteljesebben befolyásolja a forint mozgását még a rendkívüli kamatemelés után is, mint a magyar döntéshozók. Így egyelőre nem lehet megmondani, a kamatemelés váratlansága és mostani mértéke elég lesz a forint árfolyamának stabilizálásához.

Jó döntést és jókor hozott a monetáris tanács – értékelte a 3 százalékpontos rendkívüli kamatemelést az Indexnek egy nemzetközi alapkezelő egyik neve mellőzését kérő vezetője. Szerinte indokolható, miért nem lépett már hétfőn, a rendes ülésen az MNB: akkor az inflációs célkitűzésnek, az inflációs pálya alakulásának megfelelően reagáltak a helyzetre, ma pedig az árfolyammozgásra reagáltak. Így, miközben a mai emelés üzenete is egyértelműbb, arra is lehet számítani, hogy a piaci hangulat normalizálódásával rövid időn belül mérsékelni is lehet majd a kamatot.

Az alapkezelő szerint a mostani folyamatban a rendkívüli kamatemelés már aligha tűnt elkerülhetőnek, ugyanakkor többen is azt várták, hogy a jegybank kivár a jövő hétfőig, teszteli a piacot a hosszú hétvége alatt. A mostani gyors döntés már csak azért is volt jobb lépés, mert így biztonságosabban várhatjuk a négynapos szünetet, másfelől minden rendkívüli kamatemelés mértéke annál alacsonyabb maradhat, minél előbb születik meg a döntés. Ez persze nem jelenti azt, hogy biztosan elkerülhető a további kamatemelés. Ez a következő napok piaci mozgásán múlik, de "nem kell kapkodni, lehet csendben interveniálgatni" – fogalmazott az alapkezelő, a jegybank forintvásárlási lehetőségére utalva.

A kormánynak is lépnie kell

A monetáris tanács megtette, amit meglehetett, most a kormányon a sor – hangsúlyozta az Indexnek a pénzpiaci szakértő. Szerinte a mostani folyamatok egyértelműen mutatják: "amíg nincs ütős bejelentés, addig ez a történet nem fog lecsengeni". Már nem elég a 3 százalékos hiányt biztosan elérni jövőre, ennél több kell. Sürgös intézkedésekre van szükség a kiadási oldalon: a tabuként kezelt szociális kiadásokhoz hozzá kell nyúlni, a 13. havi jutattások kérdése ismét előtérbe kerülhet. Adócsökkentésre a szakértő szerint most nincs lehetőség, átrendezés ugyanakkor elképzelhető, vagy az áfa emelése akár e nélkül is.

Lufit pukkasztunk

A rendkívüli kamatemeléssel akarjuk kipukkantani a spekulánsok által fújt lufit, el akarjuk tántorítani a forintgyengülésre játszókat - értékelte Barcza György, a K & H Bank vezető elemzője a mai lépést.

Magyarország válságkezelő stratégiája nem volt a legjobb, meg kell hagyni, ugyanakkor az is igaz, hogy nehéz eredményesen letörni a spekulatív támadást, eredményesen védekezni a spekulánsok ellen - folytatta. Magyarországnak már van tapasztalata válságmenedzselésben, 2003-ban és 2006-ban is volt ilyen támadás hazánk ellen, akkor sikerrel küzdöttünk.

Barcza szerint a kormányzat nem igazán akart tudomást venni a helyzet súlyosságáról, most pedig nagyon meg kellett emelni a jegybanki alapkamatot a védekezéshez. Talán ha hétfőn már emelt volna az MNB, akkor kisebb kamatnöveléssel is meg lehetett volna úszni.

A 300-as euróba sem halnánk bele

Percekkel a kamatdöntés előtt tette közzé a Concorde elemzője, Móró Tamás rövid elemzését. Szerinte az igazán nagy problémát az jelentené, ha az euró árfolyama tartósan 300-320 felett maradna. Ez nem egy kizárható forgatókönyv, és nem is lenne feltétlenül meglepő. Ha a mostani hangulat tovább durvulna, láthatnánk ilyen árfolyamot, hasonló gyengülés volt már a világban egy ilyen helyzetben.

Az alábbi, a Concorde által készített táblázat a régiós tőzsdeindexek és devizák teljesítményét mutatja az év elejétől, valamint az utóbbi egy hónapban. Jól látható, hogy a forint zuhanása ugyan kilóg a sorból, azonban a részvényeink esésére senki nem kapná fel a fejét sem a régióban, sem pedig a szélesebben vett fejlődő piacokon. Bár kár lenne tagadni meglévő problémáinkat, ezzel együtt messze nem arról van szó, hogy csak minket bántanak, esik minden fejlődő részvénypiac és minden deviza. A sorból csak a dollárral szemben kereskedett rubel lóg ki, de itt az árcentrum a dollár a dolláralapú kereskedelmi forgalom miatt, ehhez képest pedig komoly gyengülést látunk – írja Móró Tamás.

	Tőzsdeindex		Deviza
	Év eleje óta	1 hó	Év eleje óta	1 hó
Cseh	-50.6%	-31.8%	2.4%	-6.8%
Lengyel	-48.8%	-25.2%	-3.1%	-12.2%
Osztrák	-53.7%	-35.2%	-	-
Román	-68.5%	-44.9%	3.8%	6.3%
Magyar	-51.6%	-33.8%	-10.2%	-16.0%

Eddig el voltunk kényeztetve. Ez persze azt is jelentené, hogy a többi régiós deviza is esne, azaz komoly regionális problémával kellene szembenéznünk. Megnőne a bankok rossz hitelállománya, nemhogy profit nem lenne, hanem veszteségessé is válhatna a szektor. Ezzel együtt nem ez tűnik a legvalószínűbb kifejletnek, a további drasztikus esés sok piaci szereplőnek nem érdeke, nemcsak Magyarországon és többi kelet-európai országban, hanem az EU fejlett részében sem, gondoljunk csak a hazai bankok többségét birtokló külföldi pénzintézetekre.