Milliárdokba kerülhet az alkotmánybírósági döntés

A korábban és jelenleg megjelenő eltérő vélemények tisztázásáért a Pénzügyminisztériumnál tudakozódott a Portfolio arról, valójában mekkora lehet a költségvetési hatása az Alkotmánybíróság minapi döntésének a 13. havi bérkifizetésekről. Pichler Ferenc, a tárca sajtófőnöke a portfolio.hu kérdésére leszögezte, hogy maximum néhány milliárdos kifizetést von maga után a taláros testület döntése, azaz nem a teljes közszférát (mintegy 800 ezer embert) érinti. Jelenleg még értelmezik az AB döntését, ennek megfelelően többfajta számítás létezik, mely kissé eltérő eredményeket hoz ki.

Az Alkotmánybíróság két dolgot kifogásolt. Egyrészt nem lehet egy adott naphoz kötni az egyhavi juttatás kifizetésének jogosultságát. Másrészt nem voltak meg a megfelelő átmeneti intézkedések (jogszabályi és egyéb háttér) a 13. haviból 0. havi bérkifizetéssé átalakított rendszernek, amely oda vezetett, hogy bizonyos emberek méltánytalan előnyhöz jutottak, míg mások hátrányt szenvedtek.

Vagyis nincs szó arról, hogy elmaradt volna egy egyhavi juttatás a 2004-es évre vonatkozóan, hiszen aki folyamatosan dolgozott, az a 2003-as és a 2004-es év után is megkapta az egyhavi többletjárandóságát. A törvénysértés azoknak a fizetésénél volt, akik 2005. január elsején nem voltak munkaviszonyban a közszférában. Ez több módon is bekövetkezhetett: év vége előtt megszűnő jogviszony, év végi nyugdíjazás, időszakos elbocsátás, majd újra állományba vétel az egyhavi juttatás kikerüléséért.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem egy adott naphoz, hanem egy időszakhoz kell kötni az egyhavi juttatás kifizetésének jogosultságát. Pichler cáfolta azokat a lapértesüléseket, hogy 2006-tól esetlegesen visszaállna a régi, 13. havi bérkifizetési rendszer.