Sok a hiányszakma Magyarországon

Miközben a regisztrált magyarországi munkanélküliek száma meghaladja a 400 ezret, 30-32 ezer tartósan betöltetlen állás van a gazdaságban - derül ki a szaktárca által készített munkapiaci barométerből. A problémát tetézi, hogy a keresett és a romló pozíciójú szakmák között jelentős átfedés van: ilyen jelenleg a lakatos, a varrónő, a húsfeldolgozó és az eladó. Ennek oka, hogy területileg nagyon változik a munkaerő-kereslet, eltérőek a gazdasági struktúraváltással összefüggő változások, valamint alacsony a munkavállalók földrajzi mobilitása - véli Csizmár Gábor munkaügyi miniszter.

A Napi által megkérdezett cégek képviselői egyetértettek abban, hogy egyre kevesebben választják a szakmunkásiskolákat. A munkaügyi minisztérium szerint a probléma orvoslása elsősorban a szakiskolai oktatáson múlik, ennek minél inkább követnie kell a munkaerő-piaci trendeket - mondta lapunknak Schranz Edit, a tárca szóvivője. Általában elmondható, hogy a magyarok a nyugat-európaiaknál - vagy akár a lengyeleknél - kevésbé mobilak; nagyon szoros ugyanis az érzelmi kötődésük a szülőhelyhez, emellett a lakáspiac is korlátozza a lehetőségeket - mondta lapunknak Juhos Andrea, a DBM Hungary ügyvezetője. Bár költözés helyett sok esetben ingázással is meg lehetne oldani ezt a kérdést, gyakran a közlekedés szabhat gátat (például a Volán-társaságok sok esetben nem a műszakokhoz igazítják a járatokat).

Húsipar

A szakmunkáshiány fő oka, hogy a fiatalok döntő többsége főiskolára, egyetemre megy, fizikai munkát egyre kevesebben vállalnak - mondta a NAPI Gazdaságnak Árvai Károly, a szekszárdi Finomhús Kft. humánpolitikai vezetője. A húsipari cégek sorozatos létszámleépítései már jó néhány éve azt "üzenik" a pályát választóknak, hogy ebben az ágazatban nem érdemes gondolkodni. A jól képzett szakemberek - hentesek, húsfeldolgozók - viszont keresettek az uniós országokban is, ahol a magyar átlagnál jóval magasabbak a fizetések. A Finomhús jelenleg is legalább egy tucat szakembernek tudna munkát adni, ám megfelelő jelentkező alig akad. A közelmúltban úgy döntöttek, ösztöndíjjal is segítik a tanulni vágyókat, sőt külföldi tapasztalatszerzésre is lehetőséget biztosítanak.

Textilipar

Hasonló problémákkal szembesülnek a textilipari cégek. Molnár Károlyné, a zalaegerszegi Selyemtex Ruhaipari Kft. ügyvezetője szerint nem lehet csodálkozni azon, hogy az ágazat mennyiségi és minőségi szempontból is súlyos munkaerő-utánpótlási gondokkal küzd. Jó szabászt például alig lehet találni, holott az átlaghoz képest megfizetik. A fiatalok döntő többsége - nem alaptalanul - úgy gondolja, a ruhaipar felé nem érdemes orientálódni, mert sorsa bizonytalan és a fizetések alacsonyak. A korábban kiképzett, még aktív korú városi munkaerő jelentős része pályát váltott, s másutt helyezkedett el. A vidékiek közül nagyon sokan nem tudják vállalni a napi 60-80, vagy akár száz kilométeres ingázást, különösen ha a cég az utazási költségeknek csak egy részét téríti.

Építőipar

A KÉSZ Kft. alvállalkozói egyre többször szembesülnek azzal, hogy a szakmailag felkészült szakipari munkások (például kőművesek, ácsok, állványozók) kínálata az elmúlt évekhez képest jelentősen megcsappant - tudtuk meg Morva Gábor sajtószóvivőtől. Tapasztalataik szerint az ilyen végzettséggel rendelkezők azokban a régiókban koncentrálódnak, ahol a szakmai képzést bonyolító oktatási intézmények vannak - ez is oka annak, hogy egy-egy térségben rendkívül nehéz ilyen szakipari munkásokat találni, ami komoly gondot jelenthet egy új projekt beindulása során.

Fémipar

Helyre kell állítani a hazai szakmunkásképzés rangját, csak így lehet megoldani a már krónikus hiányt - véli Szammer Lajos, az osztrák többségi tulajdonban lévő, szombathelyi székhelyű Leitscher Fémszerkezetgyártó Kft. gazdasági igazgatója. A termékeinek döntő többségét a nyugati piacokon értékesítő társaság jelenleg is legalább két tucat megfelelő minősítéssel rendelkező hegesztőnek, géplakatosnak és más fémipari szakembernek tudna munkát adni, ám jó, ha a távozókat képesek pótolni. Szammer szerint sok egyéb tényező mellett a hazai vállalatok is hibásak abban, hogy ma nincs megfelelő színvonalú szakmunkás-utánpótlás. A kilencvenes években sorra szűntek meg a tanműhelyek, mind kevesebbek és kevesebbet költöttek ilyen célra, ráadásul még a külföldi cégek jelentős része is inkább a "kész" szakembereket vonja el.

Egészségügy

Az orvoshiány jelenleg az egyik legnagyobb probléma az egészségügyben - mondta korábban a NAPI Gazdaságnak Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke. Ennek egyik oka, hogy a húsz-harminc évvel korábbi számokhoz képest sokkal kevesebben jelentkeznek az orvosi egyetemekre, bár az utóbbi egy-két évben emelkedett a hallgatói létszám. Így is kevesebben lépnek a pályára, mint ahányan nyugdíjba mennek. Sok kórház főorvosi karának átlagéletkora hatvan év, és míg 1992-ben a családorvosok átlagéletkora 37 év volt, ma már 54 körül van. Vannak klasszikus, évtizedes hiányszakmák: ilyen a patológus, a radiológus, illetve a laboros, és évek óta kevés van altatóorvosból is. Ma már hiány van gyermekgyógyászból, több helyen nőgyógyászból is, holott ez utóbbi korábban sztárszakmának számított. A háziorvosi praxisok közül mintegy 150 betöltetlen.