A vállalatcsoportok közötti transzferárak megadóztatásának a világon csaknem négy évtizedes hagyománya van. Az Egyesült Államokban 1968-ban foglalkoztak először ennek a területnek az adójogi szabályozásával. A szabályozást 1992-ben hazánkban is bevezették, de igazán nagy jelentősége ennek a területnek jövő januártól lesz.
Ekkortól ugyanis hazánkban is bevezetik az úgynevezett szokásos piaci ár meghatározására irányuló eljárás (az angol kifejezésből eredő rövidítéssel az APA) rendszerét. A cégek által önkéntesen kérhető APA-t a fejlett transzferár-szabályozással rendelkező országokban már régóta használják.
Pluszbevétel új adó nélkül
Ennek lényege, hogy a több országot érintő vállalatcsoportok tagjainak az egymás közötti tranzakcióihoz olyan árakat állapítanak meg az érintett államok adóhatóságai, amelyeket egyaránt elfogadnak piaci árként. Ezáltal kiszámíthatóvá, a vállalatcsoport tagjai számára adózási szempontból kockázatmentessé tehetik a kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket.
Az APA bevezetése több tízmilliárd forinttal gyarapíthatja három-öt éves időtávlatban a magyar költségvetést - mondta az Index kérdésére László Csaba, a KPMG adópartnere, hozzátéve: ez nem új adó. A Medgyessy-kormány első pénzügyminisztere szerint ehhez az kell, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó ármegállapítások során az APEH ügyesen tárgyaljon az érintett más országok adóhatóságaival.
A cégeknek is jól jöhet
Amennyiben az egyes transzferárak esetén hazánk számára előnyös tarifákat sikerül megszabni a kötelező érvényű adóhatósági állásfoglalásokban - és ezeket az árakat a két- vagy többoldalú megegyezések esetén az érintett ország vagy országok adóhivatalai is elfogadják -, akkor jelentősen növekedhet a vállalatcsoport magyarországi vállalatainak jövedelme és így az adója is.
Sok esetben a kapcsolt vállalkozásoknak is érdeke lehet, hogy ügyesen alkudozzon az APEH. A régió EU-tagállamokban alkalmazott, vállalkozásokat sújtó adókulcsok többsége - például a társasági adó mértéke - jellemzően magasabb a magyarországinál. Így ha a cégcsoporton belül nő a hazánkban keletkező jövedelem aránya, az azt jelenti, hogy magasabb lesz a kisebb adókulccsal adózó jövedelem mennyisége, vagyis több marad a cégcsoportnál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
