APEH-ellenőr: az első vendég a háznál

E hét elejétől kérheti számon az adóhatóság a 10 millió forint feletti értékű építkezések esetében az adatbejelentést az építtetőkön (az építésügyi bejelentést szabályozó rendelet már július 15-én hatályba lépett, de az adóhatósági adatszolgáltatást csak augusztus 29-től kell teljesíteni). Ahogyan az a jogszabályból kiderül, az APEH egyrészt az építtetőtől, másrészt az építésügyi hatóságtól is meg kell hogy kapja a szükséges adatokat az építtetőről és a kivitelezőről (kivitelezési jogosultság igazolása, a műszaki vezető és az építési, műszaki ellenőr adatai), valamint magáról az építkezésről.

Nyolc nappal az építkezés előtt

Ez utóbbival kapcsolatban nyilván a projekt összértéke lehet a legérdekesebb részlet, hiszen alig akad olyan építkezés, amelynek esetében a számlák végösszege megegyezik az előzetesen kalkulált költségvetéssel. Az adóhatóság szerint az időközben felmerülő változásokat az építtető haladéktalanul köteles lesz bejelenteni az APEH-nak, vagyis valószínűleg többszörös adminisztrációs és bejelentési kötelezettség származik a szóban forgó rendeletből. A bejelentést minden olyan esetben meg kell tenni, amikor az építkezés engedélyköteles és az összértéke meghaladja a 10 millió forintot, tehát számos ingatlanfelújítás, -átalakítás esetében is szükséges lesz az APEH tájékoztatása.

Az építtetőnek legkésőbb a kivitelezés megkezdése előtt nyolc nappal kell eleget tennie az adatszolgáltatásnak; ezt az építésügyi hatóság három munkanap alatt vizsgálja meg és további nyolcnapos határidővel kérhet hiánypótlást. Amennyiben ennek nem tesz eleget az építtető, a hatóság 15 napon belül határozattal megtilthatja az építkezést. Bírságot akkor szabhat ki az építésügyi hatóság, ha elmaradt a bejelentés vagy a hiánypótlás és így kezdődött meg a munka, vagy pedig nincs, illetve nem megfelelő tartalmú az építési napló.

Az adóhatóság részére egyelőre tetszőleges formában lehet eljuttatni az adatokat, mivel az űrlap várhatóan csak a jövő hétre készül el. Ezt követően azonban elérhető lesz a hatóság honlapján is. A rendeletet a jogalkotók elsősorban a feketemunka és a feketegazdaság visszaszorításával indokolják, ám az is nyilvánvaló, hogy segítségével az APEH új adatbázishoz jut a magánszemélyek vagyongyarapodási vizsgálatához, valamint a kivitelező cégek ellenőrzéséhez. Vámosi-Nagy Szabolcs, az adóhatóság elnökhelyettese az MTV Kedd Este című műsorában elmondta, hogy a vagyongyarapodási vizsgálatok így a német szabályokhoz hasonlóan alakulnak majd.

Német példa

Ott ugyanis az építtető magánszemélyek az engedélyeztetés előtt rendezik adóügyi papírjaikat, mivel ha aránytalanság merülne fel az adózott jövedelem és az ingatlan értéke között, a megrendelő számíthat az adórevizorok megjelenésére. Ezek szerint ez mostantól Magyarországon is így lesz. Ha tehát egy minimálbér után adózó magánszemély építkezésről tesz bejelentést, okvetlenül számítania kell az adóhatóság érdeklődésére, hiszen - mint az APEH elnökhelyettese is rámutatott - feltűnő, ha a minimálbérhez 10 millió forint körüli értékű építkezés társul. Abban az esetben persze kevésbé kirívó az eset, ha a fedezet egy része hitelből származik. Az elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy nem a néhány forintos eltérésekre, hanem a milliós nagyságrendű aránytalanságokra koncentrál majd az APEH.

A kivitelező cégek ellenőrzése is jelentősen egyszerűsödik az adóhatóság számára, hiszen voltaképpen nem indulhat építkezés adatszolgáltatás nélkül. Az adóügyi értelemben véve illegális személyeket így korlátozza a rendelet. Szakértők szerint az ellenőrzésekhez használható adatbázis az építkezésekhez kapcsolódó áfaelszámolások vizsgálatát is megkönnyítheti: az értékhatár előzetes megadása miatt ugyanis aligha állíthatnak majd ki a kivitelező cégek a valós költségszint többszörösére rúgó összegről számlát, amelynek áfatartalmát a megrendelő cég visszaigényelhetné.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!