Megéri vitatkozni az adóhatósággal a vagyonosodási vizsgálatok során. A tapasztalatok szerint ilyen vizsgálatoknál nagyobb az esély arra, hogy meghátrálásra késztessék az APEH-et, mint egyéb ügyekben. Tavaly január és idén június között 2644 fellebbezés érkezett az adóhatósághoz a vagyonosodási vizsgálatokkal kapcsolatban - tudatta a Napi Gazdasággal az adóhatóság.
Az esetek felében (egész pontosan 49 százalékában) a hatósági főosztály megváltoztatta az elsőfokú határozatot: megsemmisítette vagy visszadobta új eljárásra. Ez az arány a hétköznapi határozatok esetében jóval alacsonyabb: tavaly összesen 11 ezer határozatot támadtak meg az adózók másodfokon, ebből 8141-et hagyott helyben a főosztály, s csak 372-t semmisített meg (1451-et új eljárásra küldött, 896-ot pedig megváltoztatott).
Hasonló a helyzet a bíróság elé került ügyekben is: a vagyonosodási vizsgálatok esetében ugyanis 946 határozatot támadtak meg a bíróságon, ebből 334-et bíráltak el. Az elbírált esetek 29 százalékában a bíróság az adózónak adott igazat és a hatóságot a határozat megváltoztatására, megsemmisítésére vagy új eljárás indítására kötelezte. Egyéb ügyekben jobban szerepel a bíróság előtt az adóhatóság: az összes ügyet alapul véve tavaly 1660 perből 1010-et helybenhagyott a bíróság (46-ot megváltoztatásra ítélt, 232-at hatályon kívül helyezett, 372 esetben pedig permegszüntetés következtében nem hozott ítéletet a bíróság - ez lényegében azt jelenti, hogy az adózó elállt a pertől).
Összességében tehát a határozat megtámadásával kapcsolatban semmi félnivalójuk nincs a vizsgálat alá vont magánszemélyeknek - szigorúan véve ötven százalék esélyük van arra, hogy a határozatot valamilyen módon megváltoztatják. Ugyanakkor a fellebbezések száma arra enged következtetni, hogy az érintettek jó része nem akar vitatkozni, így inkább befizeti a megállapított adóhiány után az adót és a kiszabott bírságokat, pótlékokat és kamatokat.