További Magyar cikkek
Az utolsó egyeztetések után, várhatóan a jövő héten írja alá a sztrádakötvény kibocsátásáról szóló szerződéseket a Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Zrt. a kibocsátó pénzintézetekkel, azt azonban még mindig nem tudni, mikortól válthatják fel a kötvények az autópálya-építésre még január végén felvett áthidaló kölcsönöket. A kibocsátást szervező pénzintézetek szerint az ilyen tranzakcióknak van egy világszerte kialakult gyakorlata, így a szerződések után a dokumentációkat elküldik a Standard&Poor és a Moody's hitelminősítőknek, és az általuk elvégzett minősítések után kezdődhet a kibocsátás.
A vízválasztó január 31-e
A tranzakciótól - valamint az ÁAK későbbi tőzsdére menetelétől - függetlenül a gazdasági tárca az Eurostattal egyeztetve elkészítette a legfrissebb finanszírozási számításokat az autópályák építésére. Eszerint az, ami a programban résztvevő sztrádákból és hidakból ez év január 31-ig megépült, még állami beruházásnak számít, míg minden, amit február 1-jétől építettek, már magánberuházásnak minősül. A dátumot azért így határozták meg, mert ekkor vette fel az építkezésre az áthidaló kölcsönt az autópálya-társaság, így a kormány érvelése szerint akkortól a teljes építési kockázat kikerült az állami körből.
A kötvénykibocsátás 30 évre, az állam és az ÁAK közötti szolgáltatási szerződés 75 évre szól, utóbbit azért így határozták meg, mert az autópályák átlagos várható élettartama 50 év, így ezzel a konstrukcióval az ÁAK-nak egy teljeskörű felújítást is el kell végeznie, tehát az üzemeltetési kockázatot is a társaság viseli. Az 1,5 milliárd eurónyi, 30 éves lejáratú, euróalapú kötvényből első körben 1,18 milliárd eurónyit bocsátanak ki, míg ősszel további 400 millió eurós hitel felvétele vagy újabb kötvénysorozat kibocsátása várható. Az egyik kibocsátásszervező, a Deutsche Bank képviselője, Lotfi Farbod szerint ez lesz a régióban az első ilyen kibocsátás.
Az elfogadott jogszabályok szerint a kötvénykibocsátással megépülő gyorsutak körébe tartozik az M7-es több szakasza - a Balatonkeresztúr-Nagykanizsa, a Nagykanizsa-Becsehely és a Zamárdi-Balatonszárszó közötti -, az M6-os Dunaújvárostól délre, nem uniós forrásból épülő szakaszok, az északi M0-ás és a dunaújvárosi M8-as Duna-híd. A gazdasági tárca osztályvezetője, Felsmann Balázs szerint a programban szereplő autópályák átlagos készültsége 26,35 százalékos, így azok megépítési költségeinek mintegy háromnegyede az új konstrukcióban már nem az államháztartást terheli.
Az átláthatóságot segíti a privatizáció
Felsmann Balázs arról is beszélt, hogy nincs direkt összefüggés az állam és az ÁAK közötti szolgáltatói szerződés megkötése, valamint az autópályakezelő cég tőzsdére vitele között. "Ez egyrészt csak erősíti azt az üzenetet, hogy itt valóban az állam és egy nem állami vállalat, hanem ténylegesen piaci cég együttműködéséről van szó, másrészt segíti a transzparenciát, a világos, átlátható működést" - mondta azt osztályvezető.
Arról, hogy az ÁAK mekkora hányadát vezetik be a tőzsdére, Feldmann nem tudott részleteket mondani, szerinte az a befektetői érdeklődéstől függ, így csak a jegyzéseken dől el. Azt viszont kijelentette, hogy a privatizáció tőkeemeléses tranzakció lesz, az így szerzett pénz a cég saját tőkéjének növelését szolgálja.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
