Ha túl sok az apród, vond be

Bár nem olyan gyakori, hogy pénzérméket vonjanak be, Magyarországon is vontak ki már forgalomból pénzeket. Legutóbb például a filléreket. Az 1946-ban kibocsátott 2 fillértől az 5 forintos érméig terjedő érmesor egyes elemei (2, 10, 20 filléres és 5 forintos) több mint 30 évig maradtak forgalomban. Ez időkből a legismertebb forintérme a (Magyar Népköztársaság körirattal ellátott) lyukas 2 filléres volt, amely 1950-től 1992-ig volt forgalomban.

A címletsor természetesen változott az évek alatt (itt megnézhetjük az összes forgalomba hozott érmét). Az MNB 1992-ben bevonta a 2 és a 5 filléres, 1996-ban a 10 és a 20 filléres, 1999-ben az 50 filléres érméket, vagyis 1999-ben a készpénzes fizetésnél megszűnt a fillér, mint a forint váltópénze. Még egy érmét vontak be az elmúlt évtizedben, mégpedig 1998-ban pedig a 200 forintosokat. Ez egyébként nagyon rövid ideig volt forgalomban, 1992-ben bocsátották ki, az érme tartalmazott ezüstöt is. Beváltani egyik bevont érmét sem lehet már.

Fillérek bevonása

A 10 és 20 filléres érméket 1996. szeptember 30-án, az 50 filléres érméket 1999. szeptember 30-án vonták ki a forgalomból. Mindkét esetben fél évvel korábban jelent meg az erről szóló rendelet. A fillérek kivonásánál nem volt különösebb gond, a lakosság és a gazdasági szereplők a kerekítési szabályt tartalmazó külön jogszabály nélkül is zökkenőmentesen átálltak a fillér nélküli életre, a matematikai kerekítési szabályt alkalmazták automatikusan – tájékoztatta az Indexet az MNB.

Érdekesség azonban, hogy az a rendelet, mely kimondja, hogy a magyar törvényes pénznem a forint, valamint azt, hogy a forint 100 fillérre oszlik, nem változott meg. Vagyis az érmék kivonása után is megmaradt a fillérrel történő kalkulálás lehetősége, egyes pénzügyi/számviteli elszámolásoknál keletkezhetnek filléres összegek.

Euróbevezetés

Európában legutóbb az euró bevezetésekor volt nagyobb arányú pénzkivonás, 2002. január 1-én 12 ország nemzeti valutája szűnt meg és kezdték el helyette a közös pénzt használni. Vagyis megszűnt a belga, a luxemburgi, a francia frank, a német és a finn márka, a holland forint, az ír font, az olasz líra, az osztrák schilling, a portugál escudo, a spanyol peseta és a görög drachma. A nemzeti valutát azonban még egy rövid türelmi időszak alatt elfogadták fizetőeszközként ezekben az országokban, de jellemzően gyorsan akartak átállni az euróra. Németországban például már január 1-től sem voltak kötelesek elfogadni a boltok a márkát, de nagyon sok, főleg kisboltban még lehetett fizetni a régi pénzzel. Hollandiában január 29-ig lehetett guldennel fizetni, Franciaországban február 17-ig a frankkal, Írországban február 9-ig a fonttal. A többi ország február végéig adott határidőt. Cipruson és Máltán idén januárban vezették be az eurót, a nemzeti valutákat január 31-ig fogadták el a fizetőeszközként.

Nemzeti központi bank Határidő a bankjegyek cseréjére Határidő a pénzérmék cseréjére Belgium korlátlan 2004. december 31. Ciprus 2017. december 31. 2009. december 31. Németország korlátlan korlátlan Görögország 2012. március 1. 2004. március 1. Spanyolország korlátlan korlátlan Franciaország 2012. február 17. 2005. február 17. Írország korlátlan korlátlan Olaszország 2012. február 29. 2012. február 29. Luxemburg korlátlan 2004. december 31. Málta 2019. december 31. 2010. február 1. Hollandia 2032. január 1. 2007. január 1. Ausztria korlátlan korlátlan Portugália 2022. február 28. 2002. december 31. Finnország 2012. február 29. 2012. február 29. Szlovénia korlátlan 2016. decemeber 31.

A lakosságnál maradt régi bankjegyeket és pénzérméket még nagyon sokáig be lehetett váltani az ország nemzeti bankjaiban. Az érméknél a legszigorúbb határidőt Portugális szabta meg, itt 2002. december 31-ig adtak határidőt. De Belgium és Görögország is szigorú volt, ők csak két évet adtak a lakosságnak, hogy megszabaduljanak régi pénzeiktől. Korlátlan ideig lehet azonban beváltani az érméket Németországban, Spanyolországban, Írországban és Ausztriában.

A bankjegyek beváltására még hosszabb a határidő, itt a legkorábbi időpontot Franciaország adta meg, 2012. február 17-ig lehet cserélni, de Görögország, Olaszország és Finnország is 2012-es határidőt szabott meg. Korlátlan ideig fogadják a régi valutát azonban Németoszágban, Spanyolországban, Írországban, Luxemburgban, Ausztriában és Szlovéniában.

Eurócentek nélkül

Az eurónál maradva az egy- és kéteurócentesek már most gondot okoznak az euróövezetben élőknek, sokan csak felesleges aprónak tartják, hasonlóan az egy- és kétforintosokhoz. Finnországban például jogszabályi alapon öt centre kerekítenek készpénzes és egyes készpénznélküli fizetésnél. A kerekítés szabálya az, hogy a számla végösszegét, ha az 1, 2, 8, illetve 9 centre végződik, akkor a legközelebbi 10 centre kerekítik, ha az 3, 4, 6 és 7 centre végződik, akkor a legközelebbi 5 centre (pont úgy, ahogy nálunk lesz majd a kerekítés). Ugyanakkor az egész EU-ban, így Finnországban is törvényes fizetőeszköznek számítanak az eurócentek. De a finn fogyasztóvédelem szerint a kiskereskedők megtagadhatják az egy és a kétcentes érmék elfogadását, de csak abban az esetben, ha az üzlet bejáratánál jól láthatóan tájékoztatják erről a vásárlókat.

Hollandiában a kereskedők döntik el, hogy alkalmazzák-e a kerekítési szabályokat (ugyanazok, mint itthon), azonban erről előre tájékoztatni kell a vásárlókat. Mindez csak készpénzes fizetésekre vonatkozik, az elektronikus tranzakciókra nem. A tapasztalatok szerint a kerekítés egyszerűsítette a vásárlásokat és jelentősen csökkentette a készpénzforgalom teljes költségét. A kerekítés nem növelte az árszínvonalat, mert azonos arányban fordulnak elő kerekítések lefelé és felfelé. A bevezetést 2004-ben egy másfél hónapos kísérleti időszak előzte meg, Woerdenben 150 kereskedő kezdte meg a kerekítési szabály alkalmazását. A cél a vásárlók, a kereskedők és a bankok reakcióinak tanulmányozása volt. A kerekítést nem támogató vásárlók aránya a kezdeti 32 százalékról 16 százalékra csökkent. Becslések szerint Hollandiában a kereskedők készpénzkezeléssel kapcsolatos költségei évi 30 millió euróval csökkennének – olvasható a Forint.hu-n.

Külföldi fillérbevonások

A cseh jegybank 2003. október 31-én vonta be a cseh korona 10 és 20 helléres váltópénzét. Ezek az akkori árfolyamon átszámítva 0,8 és 1,6 forintnak feleltek meg. A jegybank számításai szerint korrigálva ezt az azóta bekövetkezett inflációval, a 10 és 20 helléres érmék 2003. évi bevonása egybevág a 1 és 2 forintos érmék bevonásának időzítésével. A cseh jegybank továbbfolytatja az érmecímletek bevonását, 2008. augusztus 31-én a 50 helleres érmét vonja be, ez jelenlegi árfolyamon 4,5 forintnak felel meg.

Új-Zélandon pedig 1990 áprilisában vonták be az egy és a két centes érméket, ami az akkori árfolyamon átszámolva 1,3 illetve 2,6 forintnak felelt meg.