Az uniós fizetések ötödét keressük meg

Az árak nagy eltérése a felmérést készítő brüsszeli bizottság szerint főként az alacsony bérekre vezethető vissza. A jelentős helyi munkát igénylő termékek és szolgáltatások - mint például a kenyér vagy a hajvágás - lényegesen olcsóbbak a leendő tagországokban. Az olyan kategóriákban, ahol magas az import aránya - üdítőitalok, mosógépek -, az árak közel vannak a jelenlegi EU-szinthez.

Málta a legdrágább, Szlovákia a legolcsóbb

Az átlagosan a jelenlegi uniós tagállamok felét elérő árszínvonal mögött - az egyes országokra lebontva - jelentős különbségek vannak. Máltán például már csaknem annyiba kerül az élet, mint az unióban, hiszen áraik elérik az EU-s árak 87 százalékát. Nyolcvan százalék fölött vannak a ciprusi, hatvan fölött a szlovén árak. A legolcsóbban Szlovákiában lehet megélni, ott az árak csak uniós szint 41 százalékát érik el.

A magyar termékek és szolgáltatások még a csatlakozásra váró tíz ország között is a legolcsóbbak közé tartoztak. Árszínvonalunk az uniós áraknak csak 46 százalékát éri el, ezzel a mutatóval - amely megegyezik a cseh és az észt adatokkal - a másodikak vagyunk.

Töredékét kapjuk az uniós kereseteknek

Hiába azonban az alacsonyabb árszínvonal, jövedelmi viszonyaink miatt ez nem sokat ér. Egy tavalyi felmérés ugyanis arról tanúskodik, hogy az unió leggazdagabb tagállamaiban átlagosan hétszer annyit keresnek, mint amennyi egy magyar lakos jövedelme. Az uniós átlagfizetések pedig elérik a magyar jövedelmek ötszörösét. A magyar bruttó keresetek a múlt év végén nem érték el a havi 123 ezer forintot, ami nettóban kevesebb, mint 78 ezer forintot jelentett - tájékoztatnak a KSH adatai.

Az EU-ban a legrosszabbul a portugálok és a görögök keresnek, a legmagasabb jövedelemmel a dánok és a luxemburgiak rendelkeznek. A hozzánk legközelebb álló portugál keresetek is meghaladták tavaly a havi ezer eurót, míg Luxemburgban mintegy 3800 euró, Dániában körülbelül 3600 volt az átlagkereset. Ezzel szemben a mi 123 ezer forintunk körülbelül 510-515 eurónak felel meg.

Drágulás várható

A jelentés szerint a csatlakozás után az életszínvonal növekedése az árakra is ki fog hatni, így a nagy különbségek tovább mérséklődnek. Néhány területen - így a távközlésben - a csatlakozás árcsökkenést eredményezhet a hatékonyabb gazdasági struktúrának és a nagyobb versenynek köszönhetően.

A csatlakozásra váró országokban a munkavállalói érdekképviseletek gyakorta hangoztatják azt a követelésüket, hogy 2006-ig a keresetek reálértéke is emelkedjen. Hazánkban 30-35 százalékos reálérték-növekedést várnak el a szakszervezetek. Kiss Péter azonban februárban, még munkaügyi miniszterként úgy fogalmazott: a magyarországi bérek felzárkóztatása a csatlakozást követően csakis a versenyképesség javulásával párhuzamosan képzelhető el.