Nem minden árvízkárért fizetnek

3200 káresemény, 2,5 milliárd forint - ez volt biztosítási szempontból a 2001-es tiszai árvíz mérlege. Egy évvel később, a 2002-es dunai árhullámnál már lényegesen kevesebb esettel és kárral szembesültek a biztosítók. 650 eset kapcsán 350 millió forintot fizettek ki a Mabisz (Magyar Biztosítók Szövetsége) adatai alapján - mondta el az Indexnek Flachner Tamás, a szövetség lakástagozatának vezetője. Utóbbi adatok szolgálhatnak egyedüli kiindulási alapként a most várható károkat illetően, de a szakember hangsúlyozta: egyelőre a biztosítóknak semmilyen adatuk nincs - becslés szintjén sem -, sőt azt sem tudják, mekkora és milyen típusú biztosított vagyon van veszélyben.

Utóbbi kérdést alapvetően határozza meg, lesz-e gátszakadás: 2002-ben a szakszerű védekezésnek köszönhetően ilyen a Dunánál nem történt (2001-ben a Tiszán igen), így négy éve a károk főleg a mentett oldalon megjelenő buzgárok, fakadóvizek általi elöntésekből adódtak. Flachner Tamás szerint a mostani helyzet leginkább a 2002-eshez hasonlít egyelőre, akkor is lassabban tetőző, hosszan elvonuló hullám volt, amely adott időt a védekezésre.

Kihelyezett irodákkal is készülnek

Egyelőre nem érkezett kárbejelentés, de a biztosítók már készülnek. Az Allianz például operatív csoportot állított fel, elképzelhető, hogy kihelyezett irodákat is létesítenek ott, ahol ez szükséges - mondta Török Miklós, a piacvezető társaság lakossági vagyonbiztosítási vezetője. Az utóbbi években a társaságok szerezhettek hasznos tapasztalatokat a kárrendezés területén, a legjobb gyakorlatokat meg is osztjuk egymással - mondja Flachner Tamás, aki egyben a második legnagyobb piaci részesedéssel bíró Generali osztályvezetője. A kárszakértők alkalmazkodnak a viszonyokhoz, szükség szerint hosszabbított munkarenddel dolgoznak, és előlegfizetésekkel segítenek a károsultakon. A biztosítók a helyi önkormányzatokkal és katasztrófavédelemmel is tartják a kapcsolatot a kitelepítettek elérhetősége és az adatok egyeztetése érdekében.

Az ár- és hullámtér kizárva

Az árvízkárokra a lakásbiztosítások többsége érvényes, bár a kérdés alapvetően attól függ, milyen csomagot választ az ügyfél - mondta Flachner Tamás. Ha valaki köt biztosítást, egy bizonyos alapfedezetet mindenképpen meg fog kapni, abból nem lehet "kivenni" valamit. Társasága válogatja, mit takar az alapfedezet, illetve a többi kockázat (pl. betöréses lopás, vezetékes vízkár, árvíz, földrengés) benne van-e egy csomagban, vagy opcionálisan köthető (bővített fedezet). Ezeknek a csomagoknak a társaságok különböző fantázianeveket adnak. Ugyanakkor árterületeken, hullámtérben (árvíz ellen nem védett, vízjárta területen) csak üdülőépület lehet, illetve épülhet(ne). Ezek is csak olyan építési technológiával (lábasház), amely kibírja az elöntést. Emiatt - bár köthető általános biztosítás ezen épületekre is - az ártéren, hullámtéren az árvízkockázatot valamennyi társaság kizárja a szerződéskötésnél.