Ezt a döntést - arra hivatkozva, hogy már másfél éve nem emelték a terhet - az átírási illeték 20 százalékos emelésével fejelte meg. A legnagyobb sarcra ezek után a nagy teljesítményű új autók, valamint a hasonló motorkerékpárok tulajdonosai számíthatnak. Az adó emelkedése kiváltképp ez utóbbi kategóriában lesz jelentős.
Az adó alapja a gépkocsik és motorkerékpárok esetében a kilowatt-teljesítmény lesz; ezt az eredeti javaslat értelmében a gyártás óta eltelt évek száma szerint differenciált adómértékkel szoroznák majd fel. A Jauerik István, Farkas Imre és Kovács Tibor szocialista képviselők által jegyzett módosító javaslat ezt annyiban korrigálná, hogy az évek számát a magyarországi forgalomba hozataltól számítaná.
Ez utóbbi változat szerint tehát az importált, illetve az Európai Unióból behozott használt személygépkocsik és motorkerékpárok után az eredeti változatnál többet kellene fizetni. Ha a T. Ház elfogadja e módosítást - amely a teljesítményelv érvényesítéséből visszavenne egy kicsit -, ismét szóba kerülhet, hogy a magyar jogalkotó diszkriminációt alkalmaz a más uniós országban készült gépkocsikkal szemben. Legutóbb e vád a regisztrációsadó-törvény tavalyi módosítása kapcsán merült fel.
A javaslat mai állapotában nem lehet pontosan megmondani, hogy a teljesítményalapú adóztatás mennyivel növelheti az önkormányzatok gépjárműadó-bevételeit - fogalmaz Szmetana György. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége adószakértőjének becslése szerint az új konstrukció kétszer-háromszor annyi bevételt hozhat, mint a jelenlegi. Most évente körülbelül 50 milliárd forintot szednek be az önkormányzatok ebből az adónemből.
A szakértő azonban hozzáteszi: a gépjárműadónak jelenleg is rendkívül magasak az adminisztrációs terhei, az új konstrukcióval pedig vélhetően csak növekednek; a hatósági adatszolgáltatás precizitásával ma is gondok vannak.