Autópálya: drágán, kockázatosan

2005.04.14. 09:38
Az autópálya építésének államháztartáson kívülre szervezésének módja igen sokba kerül az országnak – írta meg a Világgazdaság. A papíron kimutatott költségvetési hiánycsökkenés összességében további költekezést, növekvő devizaadósságot, jelentős árfolyamkitettséget jelent. És még az is lehet, hogy mindezt hiába, mert a hivatalos hiányszám sem csökken.
A Világgazdaság által megkérdezett szakértők szerint veszélyes az a finanszírozási gyakorlat, amelyet az autópályaépítéssel kapcsolatban kialakított a kormány. A módosítás célja, hogy papíron csökkenjen a költségvetési hiány, ez viszont valójában nagyon sokba kerül, ráadásul igen kockázatos.

Borulhat a terv

A változtatás értelmében az építést nem az államháztartási körbe tartozó Nemzeti Autópálya Rt. végzi majd, hanem az államháztartáson kívülre sorolt Állami Autópályakezelő Rt. Mivel ennek a társaságnak nincsen elég saját tőkéje, az építést hitelből fedezik majd. Ennek eredményeképpen - bár papíron javulhat a helyzet - valójában a hivatalos adatok megbízhatósága csökken.

Ráadásul - hogy működhessen a költségvetési trükk - a hitelfelvételhez az állam nem adhat garanciát, így a hitelkondíciók lényegesen rosszabbak lesznek, tehát többe kerül az építés, mintha költségvetési forrásokból oldották volna meg. A Világgazdaság szerint az ÁAK által kibocsátani tervezett, 2,8-3 milliárd eurónyi devizakötvény rontja a tényleges államháztartás és a teljes nemzetgazdaság adósságának összetételét, ami eredményezheti a forint sebezhetőségét és az adósság leminősítését.

Rövid távon lehet némi pozitív hatással is számolni, amikor ugyanis az ÁAK beváltja forintra a devizában érkező hitelt, az stabilizálhatja a nemzeti fizetőeszköz árfolyamát, de ez a hatás csak ideiglenes.

Végül lehet hogy az egész erőfeszítésnek nem lesz értelme. Ha ugyanis az EU statisztikai hivatala állami támogatásnak minősíti azt a díjat, amit az állam fizet az ÁAK-nak a rendelkezésre állásért, borul az egész terv. Ebben az esetben ugyanis már költségvetésen belülinek minősülne az ÁAK, amiből következne, hogy az államháztartás tényleges 8-8,5 százalékos GDP-arányos hiányának a korábban tervezettnél sokkal jelentősebb része jelenne meg a hivatalos adatokban.