EU-intő a használt autók miatt

Günter Verheugen, a Bizottság vállalkozás- és iparpolitikáért felelős alelnöke szerint nem szabad az ugyanolyan típusú használt gépjárműveket megkülönböztetni kizárólag azon az alapon, hogy új korukban nem az érintett tagállamban vásárolták őket. A Bizottságnak lépéseket kellett tennie annak érdekében, hogy a fogyasztók teljes mértékben kiaknázhassák az EU egységes piacából fakadó előnyöket, áll a Bizottság közleményében.

Az öt tagállam különböző módon keseríti meg az autót behozni kívánó polgárai életét, illetve a tagállamok ellen zajló eljárás is különböző fázisban tart. Az autók forgalomba helyezésével kapcsolatos hasonló problémák elkerülésére az EB pontosan 10 évvel ezelőtt adta ki 96/C 143/04 számú közleményét.

Luxemburg a gépkocsik behozatalát ennek ellenére olyan szükségtelen iratok meglétéhez köti, amelyek a gépjármű-kereskedő nyilvántartásba vételét igazolják. A többi tagállam – így Magyarország is – az importált használt gépjárművek regisztrációja feltételeként műszaki ellenőrzéseket követel meg, miközben nem szab ilyen feltételeket azokra a hasonló járművekre (ugyanolyan korú, modellű vagy típusú autókra), amelyeket az országban már regisztráltak.

Luxemburg

Egy másik tagállamban vásárolt használt gépjármű behozatala bonyolultabb és több adminisztratív munkát igényel, mint egy ugyanolyan autó vásárlása Luxemburgban. Ha a használt gépjárművet hivatásos kereskedőnél vásárolták, hivatalos iratot kell felmutatni arról, hogy a kereskedő a helyi kereskedelmi nyilvántartásban be van jelentve.

Az e követelménynek való megfelelés lassítja az ügymenetet, többletköltséggel és további adminisztratív munkával jár, noha a kért információkat maguk a hatóságok is könnyen megszerezhetik. A Luxemburgban vásárolt használt gépkocsikhoz általában nem szükséges ilyen dokumentum. Indoklással ellátott véleményében a Bizottság arra szólította fel Luxemburgot, hogy szüntesse meg ezeket az aránytalan követelményeket.

Cseh Köztársaság

A gépkocsik regisztrációja két hasonló gépkocsi esetében különböző (amennyiben ugyanolyan korú, modellű vagy típusú autókról van szó), attól függően, hogy egy másik tagállamból hozták-e be, vagy hogy a Cseh Köztársaságban előzőleg már regisztrálták-e őket. A cseh jogszabályok tiltják az 5 vagy 8 évnél régebbi, importált gépjárművek regisztrációját (a jármű típusától függően), és különleges műszaki ellenőrzéseket írnak elő az importált kocsik regisztrációjára.

A 2005 márciusában küldött bizottsági felszólító levélre a cseh hatóságok azt a választ adták, hogy ezt az intézkedést közlekedésbiztonsági szempontok, az emberi élet és egészség, valamint a környezet védelme indokolják. Anélkül, hogy megkérdőjelezné e jogos közérdekeket, a Bizottság mindamellett úgy véli, hogy a Cseh Köztársaság nem bizonyította be a megkülönböztető intézkedés szükségességét és arányosságát, mivel a jogszabályok nem írnak elő hasonló műszaki követelményeket és megszorításokat az országban már regisztrált járművekre. A cseh hatóságok egyetértettek azzal, hogy meg kell hozniuk a megfelelő intézkedéseket, azonban egy évvel a felszólító levél kézhezvétele óta a jogszabályok még mindig sértik az áruk szabad mozgásának elvét.

Lengyelország

A lengyel jogszabályok különleges műszaki ellenőrzést írnak elő az importált használt gépjárművek regisztrációja feltételeként, ugyanakkor nem állítanak ilyen követelményeket azokkal a hasonló járművekkel (ugyanolyan korú, modellű vagy típusú autókkal) szemben, amelyeket már regisztráltak Lengyelországban. A Bizottság úgy véli, hogy mindaddig, amíg hasonló feltételeket nem szabnak a hasonló (az országban már regisztrált) járművekre, az előírás akadályozza az áruk szabad mozgását.

Anélkül, hogy kétségbe vonná a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontokat, a Bizottság úgy véli, a lengyel hatóságok nem indokolták e megkülönböztető intézkedés létét. A Bizottság az importált használt gépjárművek regisztációjának akadályozását illetően indoklással ellátott véleményt küldött Lengyelországnak.

Ausztria

A Bizottsághoz panasz érkezett, amelyből kiderült, hogy az osztrák jogszabályok tiltják az importált használt gépkocsik regisztrációját, amennyiben ezeket Ausztria csatlakozása előtt egy másik tagállamban regisztrálták legelőször. Az ugyanolyan típusú, az országban egyszer már regisztrált gépjárműveket azonban gond nélkül lehet újra regisztrálni.

A Bizottság véleménye szerint e megkülönböztető eljárás akadályozhatja az áruk szabad mozgását és sérti a belső piaci szabályokat (az EK-Szerződés 28-30 cikkét). A Bizottság felszólító levelet küldött Ausztriának, amelyben információkat kért az importált használt gépkocsik regisztrációja elé gördülő akadályokról.

Magyarország

Magyarország hasonló problémák miatt már a bírósági eljárást megelőző jogsértési eljárás második szakaszában van. A Bizottság indoklással ellátott véleménye szerint a magyar jogszabályok tiltják az olyan használt gépjárművek behozatalát, amelyeket legelőször egy másik tagállamban regisztráltak, 1996 előtt.

Jelenleg a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990.(IV.12.) KöHÉM rendeletet módosító 34/2004. (III.30.) GKM rendeletre hivatkozva utasítja el a Közlekedési Felügyelet (KF) a 10 évnél idősebb autók behozatalát. Jellemző módon a KF weboldaláról a vonatkozó oldal pár hónapja eltűnt, több helyen tükrözve viszont megmaradt.

A közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésének engedélyezése során
a) az európai típusbizonyítvánnyal ellátott M1 kategóriájú jármű,
b) az 1996. október 1. napját követően az Európai Gazdasági Térség tagállamában az új járműtípusok forgalomba helyezésére vonatkozóan hatályos követelmények alapján használatba vett egyéb jármű esetében a jármű gyártásának időpontjában hatályos MR. szerinti további műszaki feltételeket kell alkalmazni."

Bár a szöveg nem említi a 1996 előtti, továbbra is érvényes nemzeti típusbizonyítvánnyal forgalomba állt autók esetét, a felügyelet szakértői ezt úgy értelmezik, hogy 1996 előtti külföldi autó csak az európai típusengedély bemutatása és az Euro 2-es emissziós norma teljesítésének igazolása esetén kaphat rendszámot. A korlátozás okát firtató uniós kérdésre GKM februárban azzal válaszolt, hogy a magyarországi forgalombahelyezést még idősebb autó esetében is első forgalombahelyezésnek tekintik.

A Magyarországon már regisztrált gépjárművekre ugyanakkor nem vonatkozik hasonló tilalom, és ezek koruktól függetlenül gond nélkül gazdát cserélhetnek, újra regisztrálhatók. A Bizottság szerint Magyarország nem szolgált semmilyen bizonyítékkal a megkülönböztető szemlélet igazolására vonatkozóan. A Bizottság ezért úgy véli, hogy Magyarország megsérti a belső piaci szabályokat.

Pár heti sorbanállás

A buktatók sora az évjárati korláttal nem teljes, a regadón felül mindenféle vizsgálatokra kötelezik az unióból hozott autókat. Amikor valaki Magyarországon belül vásárol használt autót, az autó árán felül három dologért, az új okmányokért, az átírásért és az eredetvizsgálatért kell fizetnie. Az okmányirodába pedig elegendő egyszer elmenni.

Ha viszont külföldről szeretne autót hozni, a fentieken túl még forgalombahelyezés előtti vizsgálatra, új műszaki vizsgára, származásellenőrzésre, (augusztustól integrált vizsgálatra), a továbbra is diszkriminatív regadó befizetésére, az adásvételi magyarra fordítására, rendszám és az érvényesítő matrica kifizetésére kötelezik. Az okmányirodában, a vámhivatalban és a KF-nél legalább fél tucat alkalommal kell sorban állnia, és csak szerencsés esetben végez a teljes hajcihővel egy hónap alatt.

Akkor most mi lesz?

Az EK-szerződés értelmében a Bizottság köteles gondoskodni az európai uniós jog helyes végrehajtásáról. A Bizottság az ehhez szükséges hatáskört a Szerződés 226. és 228. cikkében meghatározott jogsértési eljárás formájában kapta meg. Az eljárás legfontosabb célja nem az, hogy a jogsértési ügyek a Bíróság elé kerüljenek, hanem sokkal inkább az, hogy az érintett tagállamnak a pert megelőző szakaszban lehetősége legyen igazodni a közösségi jog előírásaihoz.

A pert megelőző eljárás legfontosabb lépései a következők:
1. Felszólító levél
A felszólító levél a pert megelőző eljárás első szakasza, amelyben a Bizottság felkéri a tagállamot, hogy egy bizonyos határidőn belül tegye meg észrevételeit egy, a közösségi jog alkalmazásával kapcsolatos konkrét problémáról. A Bizottság nem vádol, hanem megadja a lehetőséget a tagállamnak, hogy a feltételezett jogsértéssel kapcsolatban magyarázatot adjon. A tagállamnak két hónapon belül kell választ adnia. Mint írtuk, Magyarország a fenti üggyel kapcsolatban februárban küldte el (a jelek szerint elégtelen) válaszát.

2. Indokolással ellátott vélemény
Az indokolással ellátott vélemény a felszólító levél alapján részletesen leírja azokat a megfontolásokat, amelyekből kiindulva a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a kérdéses tagállam nem felel meg egy vagy több, a Szerződésből vagy más európai uniós jogszabályból eredő kötelezettségének. A tagállamnak két hónapon belül kell választ adnia. Ez rendszerint egyben a vitatott jogszabály megváltoztatását jelenti.

3. Határozathozatal a Bírósághoz fordulásról
Ha az intézkedéseket nem találja megfelelőnek, a Bizottság az Európai Közösségek Bíróságához (ECJ) fordulhat, és ezzel kezdetét veszi maga a per.