Ferihegy előtt megtorpant a válság
A hitelválság egyelőre nincs jelentősebb hatással a ferihegyi repteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. gazdálkodására. Természetesen az a néhány ezer utas, aki nem repül, nem is költ, ám ez nem óriási veszteség. A cégnek ugyanakkor sokat hoz a konyhára, hogy a BA - több reptér-üzemeltetővel ellentétben - nem hitelből fedezi a napi működését, ehhez megfelelő készpénzforrást biztosítanak a cég bevételei - mondta Szollár Domokos, a BA szóvivője. Egy elhúzódó recesszió hatásait ma még nem lehet kiszámítani, így azt sem lehet tudni, hogy az utasok mire költenek kevesebbet. A BA azonban hosszú távra (75 évre) rendezkedetett be Magyarországon, s arra számít, hogy a hullámvölgyek után hullámhegyek jönnek.
Az elmúlt másfél-két évben három, a BA számára nem tervezhető lépés következett be, s bár ezeknek volt némi negatív hatásuk, összességében ez sem jelentős veszteség - fogalmazott a szóvivő.
Az első problémát a SkyEurope jelentette, amikor tavaly kivonult Magyarországról. Ennek azért sem volt jelentős, érzékelhető hatása a BA-ra, mert bár 21 célállomásra repült a légitársaság, de ebből 19-re másokkal (főleg fapadosokkal) együt. A repülni vágyók többségét ezek a légitársaságok - szinte hasonló feltételekkel - elszállították, így a reptér nem bukott sokat az utasonként 14-18 eurós reptéri illetéken.
A légitársaságok emellett leszállási díjat is fizetnek a reptér-üzemeltetőnek, ám miután a BA kedvezményt biztosít az új desztinációkba utazóknak, ebből a forrásból sem veszített sokat. Hasonló okokból nem éreznek komoly veszteséget a BA-nál a közelmúltban becsődölt izlandi Sterling Airlines kapcsán: bár hetente több járatot üzemeltettek Budapestről Koppenhágába és Stockholmba, ám a helyzet hasonló, vagyis ezeken az útvonalakon is többen repülnek, így az utasok és az utánuk keletkező bevétel is megmarad.
A Ryanair fájt a legjobban
A legérzékenyebben a Ryanair lépése érinti a BA Zrt.-t., a diszkont-légitársaság még júliusban jelentette be, hogy november 4-e és december 19-e között felfüggeszti tevékenységét Budapesten és törli 180 járatát (a dublini kivételével). Ezt az akkor 140 dolláros hordónkénti olajárral indokolta a cég. Azóta ugyan jelentősen mérséklődött az olaj ára, a társaság azonban nem változtatott a szándékán. A Ryanair lépése azért húsbavágó, mert egy nagyon erős piacról van szó, a küldő országok közül a németországi után a szigetországi a második legnagyobb. Ráadásul olyan útvonalakat érint, amelyeken egyedül repült a cég.
Itt tehát egy ideig jelentős lehet az elmaradt reptéri illeték összege, bár a Ryanair a reptér havi egymillió-hatszázezres utasforgalmából információink szerint csupán néhány tízezret képviselt. A bevételkiesést csökkenti az a tény is, hogy a cég új útvonalakon repült, s így mentesült a leszállási díj fizetése alól. (A kedvezmény a felfüggesztés után is jár a Ryanairnek.) A fentieken túl közvetett veszteség is éri a BA-t amiatt, hogy az elmaradt utasok nem költenek a reptéri vendéglátóhelyeken, amelyekből részesül a társaság, s a reptér-üzemeltető parkolóiban sem szaporodik a bevétel. Mindeközben viszont a WizzAir az elmúlt időszakban erősített pozícióján Ferihegyen.