Jól kerestek a bankok

Az idei első negyedévben a bankszektor 72,9 milliárd Ft adózás előtti eredményt ért el, közel 24,2%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A veszteséges hat bank 3,4 milliárd Ft veszteséget könyvelt el. A szektor jövedelmezősége kismértékben mérséklődött ugyan, nemzetközi összehasonlításban azonban továbbra is nagyon jó. A magyar bankok közül hat veszteségesen működik, ezek nevét azonban a PSZÁF nem hozza nyilvánosságra.

Kicsik, nagyok, közepesek

A bankszektor (a részvénytársasági formában működő hitelintézetek) szereplőinek száma nem változott, március végén 31 bank és 5 szakosított hitelintézet működött. Változott ugyanakkor besorolásuk, melyet a szektor összesített mérlegfőösszegéből való részesedés alapján állapít meg a PSZÁF (a szakosított hitelintézetek ebben a felosztásban nem szerepelnek). Eszerint a nagybankok csoportját azon intézetek alkotják, akiknek részesedése a több mint 13 ezer milliárd forintból eléri a három százalékot. Ilyen intézet a tavalyi év végén még 10 volt, három hónappal később már csak nyolc, azaz a lassú intézményi koncentráció folytatódott. Az 1-3 százalék közötti intézetek, a közepesek csoportja nem változott, mert a két lecsúszott nagybank mellett kettő korábbi közepes immáron a kicsik táborát gyarapítja, így a közepesek nyolcan, a kicsik 15-en vannak.

Március végén a tíz legnagyobb bank adta a szektor összes eszközének háromnegyedét. A hitelezés és betétgyűjtés területén pedig még ennél is nagyobb a koncentráció, hiszen március végén a tíz legnagyobb banknál összpontosult a bankhitelezés közel 83%-a, és a bankbetétgyűjtés 86,3%-a.

A bankszektorban a külföldi tulajdonosok meghatározó szerepe érvényesült. Március végén a közvetlen külföldi tulajdon aránya a szektor összesített vagyonában elérte a 82%-ot.

A bankszektor hitelállománya a negyedév során mindössze 2,8%-kal növekedett. A március végi 8349,7 milliárd Ft hitelállomány 224 milliárd Ft-tal haladta meg a 2003 december végit. A hitelezés növekedési ütemének mérséklődése ellenére a hitelek betétekkel való fedezettsége tovább csökkent, mivel a bankbetét-állomány 2003 végéhez képest nemhogy nem nőtt, de nominálértéken 0,3%-kal csökkent.

Kevesebb hitel

A háztartások hitelezésének növekedési üteme mérséklődött az első negyedévben. Tavaly a növekedési ütem valamennyi negyedévben meghaladta a 10%-ot, egész évben elérte a 66%-ot. Idén március végén a háztartások hitelállománya 2124 milliárd Ft-ot tett ki, ez csak hat százalékos növekedést jelent az előző negyedévhez képest. A növekményen belül a lakáshiteleké a meghatározó szerep: a 122,3 milliárd forint hitelállomány-növekmény 91%-át, 111 milliárd Ft-ot a lakosságnak nyújtott lakáshitelek tették ki Ez döntően a 2003 végi hitelkérelem dömping eredménye, amikor az állami kamattámogatás szigorításának életbelépése előtt kb. 110 milliárd Ft hitelkérelmet nyújtottak be. 2004 első negyedében a bankok jórészt a 2003 végi hitelkérelmeket bírálták el és helyezték ki. Döntő részben tehát a 2003. decemberi rohamot tükrözik a 2004 első negyedévi lakáshitel adatok, amelyek jelentős részben olyan előrehozott keresletet jelentettek, amelyek - a szigorítások nélkül - 2004-ben később egyenletesen jelentkeztek volna.

A szigorítás negatív hatásai

Az állami lakástámogatási rendszer 2003 évi szigorításai (június, december) két vonatkozásban hatnak negatívan a 2004 évi hitelkeresletre. Egyfelől 2003-ban előrehozott keresletet indukáltak, másfelől csökkentik az igényeket. Mindkét hatás 2004 második negyedévtől válik fokozottan érzékelhetővé, de a lakáshitel-igény csökkenését a megkötött szerződéses összeg már 2003. júliusától jelzi. A bankszektor összesített lakáshitel szerződéses összege a 2003 júliusi csúcsot követően tendenciaszerűen folyamatosan csökken. A bankszektor összesített lakáshitel szerződéses összege 2003 júliusban 90 milliárd Ft, 2004. márciusban pedig már a júliusinak kevesebb, mint fele, 40 milliárd Ft.

Nem tarol a deviza-hitel

A megdrágult forint lakáshitelek iránti csökkenő kereslet ellensúlyozása érdekében a devizaalapú lakáshiteleket kínáló bankok mellett új bankok jelentek meg. Aktív marketing tevékenységük eredményeként a devizaalapú lakáshitel termékek közismertté váltak, az állomány azonban még nem növekedett számottevően. Március végén a devizaalapú lakáshitel-állomány 5,4%-kal, 1 milliárd Ft-tal volt több, mint 2003 végén és mindössze 19,3 milliárd Ft-ot ért el, amely az összes lakáshitel-állománynak csupán 1,3%-a volt.