A hitelezés szerepe a bankok tevékenységében nemzetközi mércével mérve is számottevő: szeptember végén a hitelek öszszes eszközökön belüli 64,4 százalékos átlaga meghaladta a 15 régi EU-tagállam 2003. végi 53,1 százalékos és az új EU tagállamok 48,7 százalékos átlagát. A hitelezés lassuló, ám továbbra is dinamikus növekedése eredményeként a szektor összesített hitelállománya szeptember végén 24,3 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.
DevizahitelekA háztartások hiteleinek növekedése ugyan lassult 2004-ben, az első három negyedévben elért 22 százalékos növekedés azonban továbbra is igen erőteljesnek tekinthető. Ezek 70 százalékát a lakáshitelek teszik ki, amelyek a 2003 közepén elért csúcs után lassuló ütemben növekedtek. A lakosság lakáshitel-állománya ez év szeptemberének végén 1687,4 milliárd forint volt, közel 40 százalékkal több, mint tavaly ugyanekkor.
A "devizásodás" mind a lakossági, mind a vállalkozói hitelezésben egyre inkább előtérbe kerül - állapítja meg a PSZÁF -, a háztartásoknál a megcsappant forintlakáshitel-keresletet deviza alapú hitelekkel igyekeznek pótolni a bankok. Figyelemre méltó, hogy a deviza alapú lakáshitelek a 2003. végi 18,1 milliárd forintról ez év szeptember végére megötszöröződtek.
A hitelezés növekedési ütemének lassulása és a problémás állomány gyorsuló növekedése miatt a szektor minősítési kötelezettség alá tartozó teljes portfóliójának minőségi összetétele kismértékben romlott. Ez a minőségromlás azonban a PSZÁF szerint még nem ad okot aggodalomra, hiszen 2003 végén a 15 régi EU-tagállam bankjainak hitelei között a problémás tételek aránya meghaladta a 4 százalékot.