A BÁT-nál marad a Keler-pakett

Nem lép hatályba a BÁT és a BÉT közötti, a Keler Rt. 25 százalékának eladásáról szóló szerződés, mert - miután a Keler harmadik tulajdonosa, az MNB elővételi jogra hivatkozva vételi igényt jelentett be a részvénycsomag kétharmadára - a BÁT felügyelőbizottsága nem hagyta jóvá az értékesítést.

A bank mindent visz

Meglepő fordulatot vett a két tőzsde integrációs folyamata. Mint azt megírtuk, a A Keler Rt. lehetett a tőzsdeegyesülésre spekulálók célpontja. A BÁT Keler-pakettjére az elszámolóház ötven százalékos tulajdonosa, az MNB is jelentkezett vevőként, az árutőzsde vezetői azonban úgy vélik, a részvényeladás nem választható el a két tőzsde tevékenységének és eszközeinek egyesítésétől.

A két tőzsde közgyűlése február 18-án és 19-én döntött az értékpapír- és az árutőzsde integrálásáról, ezzel 140 évvel a Budapesti Áru és Értéktőzsde (BÁÉT) 1864-es megalakulása, illetve 14 évvel a két tőzsde külön szervezetben történt újraindulása után ismét létrejöhet Magyarországon az egységes tőzsde - áll a BÁT tegnapi közleményében.

Az integráció keretében a BÁT a tőzsdei működést szolgáló eszközöket (vagyis elsősorban a kereskedési szoftvert) és legértékesebb vagyonelemét, a Keler 25 százalékát a BÉT-nek kívánta eladni. A 12,6 milliárd forintos saját tőkével rendelkező Keler Rt. negyede 2887 millió forintos áron cserélt volna gazdát. A BÁT közleménye kiemeli, hogy az integrációt és a Keler-pakett megvételét a BÉT részvényeseként az MNB is megszavazta.

Tőzsdére vinnék magukat

A BÁT és a BÉT stratégiai célja az ügylettel az volt, hogy Magyarországon tőkeerős, a nemzeti elszámolóházban ötven százalékos tulajdonrésszel bíró, egységes értékpapír- és árutőzsde jöjjön létre, amely viszonylag rövid időn belül képes arra, hogy nyilvános társaságként maga is a tőzsdére lépjen.

A BÁT közleményéből kiderült, hogy a BÁT Rt. igazgatósága 2004. február 20-án tájékoztatta a Keler Rt. igazgatóságát, valamint a Magyar Nemzeti Bankot, mint tulajdonostársat, hogy a két tőzsde közgyűlése jóváhagyta a magyar tőzsdék integrációját, és ennek fontos elemeként a BÁT tulajdonában álló Keler-részvények eladását a BÉT-nek.

E levélben ismertette velük a tervezett szerződés főbb elemeit, köztük azt, hogy a szerződés hatálybalépési feltétele - a BÁT alapszabályának és közgyűlési határozatának megfelelően -, hogy azt a BÁT Rt. felügyelőbizottsága is jóváhagyja. A Magyar Nemzeti Bank 2004. március 23-án levelet juttatott el mindkét tőzsdének, amelyben a Keler Rt. alapító okiratára hivatkozva bejelentette, hogy a BÁT Rt. tulajdonában lévő részvénycsomag kétharmadára elővásárlási jogát kívánja gyakorolni. Jogászi vélemények szerint ugyanakkor az elővételi jog alapvetően akkor érvényesíthető, ha az adott társaság papírját egy új tulajdonos kívánja megszerezni, ez az intézmény az adott társaság zárt jellegét hivatott oltalmazni.

Meglepődtek

A BÁT Rt. felügyelőbizottsága - amint a közleményből kiderül - meglepetéssel fogadta az MNB levelét, mivel nem a tulajdonosi körön kívül álló befektetőnek, hanem egy másik tulajdonosnak kívánta értékesíteni a Keler-részvényeket, ráadásul a jegybank a Keler-alapszabályban az elővételi jog gyakorlására rendelkezésre álló 15 napos terminuson belül nem jelzett semmiféle igényt a Keler-részvényekkel kapcsolatban.

A felügyelőbizottság döntésénél figyelembe vette, hogy a Keler-részvénycsomag eladása nem választható el a két tőzsde céljától, az egységes, a nemzeti elszámolóházban meghatározó tulajdonrésszel bíró magyar tőzsde létrehozásától, továbbá mind a BÁT, mind a BÉT közgyűlése az ominózus részvénycsomag egyben történő adásvételéről határozott. A testület el akarván kerülni bárminemű jogvitát a Keler Rt. tulajdonosai között, úgy vélte, a mostani helyzetben - az MNB közbelépése nyomán - nem szolgálja a két tőzsde integrációjának érdekeit a pakett értékesítése. Egyben javasolta, hogy az igazgatóság tűzze a részvényértékesítés kérdését a BÁT Rt. soron következő közgyűlésének napirendjére.

Bugár Csaba, a BÁT vezérigazgatója a Napi Gazdaság érdeklődésére elmondta, reméli, hogy a Keler-részvények értékesítésének kényszerű elhalasztása nem akasztja meg az egységes tőzsde megteremtésének folyamatát. Ezen a két tőzsde közös munkabizottsága már dolgozik, folyik a szükséges szabályzatmódosítások kidolgozása.