A balatoni borászoknak úgyis van pénzük?

Érthetetlen és minősíthetetlen versenyhátrány, mélyen megdöbbentő döntés – ezek voltak több balatoni borász első reakciói a néhány napja megjelent balatoni fejlesztési pályázatokra. A programokból ugyanis kihagyták a borturizmust, így hiába van a 22 magyarországi borvidékből hat a Balaton környékén – Badacsony, Somló, Balatonmelléke, Balatonboglár, Balatonfüred-Csopak, Balatonfelvidék –, ők a következő két évben nem juthatnak fejlesztési pénzhez.

Ahol pályázhatnának, ott nem indulhatnak

A dolog azért érte a meglepetés erejével a borászokat, mert korábban arról volt szó, hogy minden régió saját operatív programjában támogatási cél lesz a borturizmus is. Ez nem változott, a dél-, a közép- és a nyugat-dunántúli regionális programokban szerepel is a borturizmus. Csakhogy azzal, hogy a Balaton-törvényben szereplő 164 településre külön turisztikai pályázatokat írt ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, ezek a borvidékek saját régiójuk programjaiban nem vehetnek részt.

Vagyis hiába van például borturisztikai fejlesztésekre pénz a Dél-Dunántúlon, azon csak a Villányi és a Szekszárdi borvidék vehet részt, a Balatonboglári nem (hasonló a helyzet a nyugat-dunántúli Balatonmelléke és a Közép-Dunántúlhoz tartozó négy további borvidék esetén, utóbbi régióban így gyakorlatilag csak a móriaknak van kiírva a pályázat).

Ahol indulhatnának, ott nincs pályázat

A balatoniak saját, közigazgatási értelemben vett régióikban nem pályázhatnak, mert hiába van ott borturizmus, kitiltotta őket a kiíró, míg ott, ahol pályázhatnának, nincs mire, vázolja a kialakult helyzetet Laposa Bence, a Bazaltbor – korábban Laposa Családi Pincészet – borásza. A csopaki Jásdi István, a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetségének elnöke az értetlenkedésnél tovább ment, és levélben kérte Bajnai Gordont, hogy az ágazatért felelős miniszterként függessze fel a balatoni pályázatokat, míg ez a helyzet nem rendeződik.

Laposa azért is nevezi érthetetlennek a pályázati kiírást, mert a Balaton Fejlesztési Tanács célkitűzései között stratégiai célként szerepel a szőlészeti-borászati ágazat fejlesztése. Erre így most már legjobb esetben is csak a projektenként legfeljebb 100 ezer eurós (25 millió forintos) támogatást jelentő vidékfejlesztési programban lesz pénz, miközben a regionális programokban a támogatások alsó határa lett volna a 100 ezer euró.

Sok nekik ennyi pénz

Részben éppen ezzel a 100 ezer euróval magyarázza a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) illetékese, miért nem lesz pénz borturizmusra. A tanács tevékenységéhez kapcsolódó szakmai háttérmunkát végző Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. gazdasági igazgatója szerint a mostani pályázaton – a nyújtható támogatás és az elvárt 30-50 százalékos önerő miatt – 50-80 millió forintos turisztikai célú fejlesztések vehetnek részt. „Ekkora összegű turisztikai célú borturisztikai fejlesztés túlmutat egy pince fejlesztésén. Ehhez már összefogott, több borász által közösen megvalósítandó projektre van szükség” – állítja Fekete-Páris Judit.

Márpedig ezek eddig hiányoztak, legalábbis a BFT szakmai álláspontja szerint. A borturizmus most már nem épülhet egy-egy pince fejlesztésére, szakmai összefogásra, összehangolt, komplex fejlesztési programokra van szükség, mondják. Fekete-Páris példaként említi, hogy az elmúlt években több fejlesztési program is meghiúsult azért, mert 2004-2005-ben a harminc támogatott projektből négyet is visszamondtak.

Megtanítanak összefogni

Eddig volt pénz a balatoni borturizmusra, mondja Fekete-Páris, aki szerint ez is az egyik oka annak, hogy mostantól nem lesz. Az elmúlt öt évben a borászok "jelentős támogatást kaptak pincefejlesztére". Ennek összege a BFT összesítése szerint 2001 és 2005 között összesen 413,2 millió forint volt. Ebből a pénzből közel 90 pince turisztikai célú fejlesztésére jutott.

A Balaton Fejlesztési Tanács az egységes balatoni borturisztikát támogatná, de a borászok, a borutak és az egyesületek eddig még képtelenek voltak összefogni. Kicsit megpróbáljuk most kényszeríteni őket, hogy fogjanak össze, legyenek olyan közös fejlesztéseik, amelyekkel 2009-től már pályázhatnak, mondja a gazdasági igazgató, hangoztatva: a mostani pályázati kiírások nem a teljes, 2007-2013-as költségvetési időszakra, csak 2007-2008-ra szólnak.

Ezek hülyeségek

Ezeket a hülyeségeket már hallottuk mi is, mondja a BFT érveire Jásdi. Szerinte a borturizmus vonezereje nem attól függ, hogy van-e egy borrégió, hanem attól, hogy milyen programokat kínálnak nemcsak a borokkal, hanem az ágazat jelentette kultúrtájakkal, hagyományőrzéssel. A világon mindengol, ahol nagy tavaknál van szőlőtermelés, a borászatnak, a borturizmusnak kitüntetett szerepe van, mondja Jásdi.

A pályázat hiányossága azért is érthetetlen, mert a balatoni turisztikai stratégiának azt a részét, hogy időben széthúzzák és a tótól távolabb vigyék a turizmust, a borászat szolgálná leginkább, mondja a csopaki bortermelő. Elfogadhatatlannak tartja azt az érvet is, hogy összefogás nélkül ne tudnának a balatoni borászok több tízmilliós beruházást végrehajtani. Példaként említi, hogy Villányban, Szekszárdon százmilliós fejlesztések történtek már az elmúlt években is.

Laposa Bence arra is kíváncsi lenne, hogy azokban a régiókban, ahol támogatják a borturizmust – vagyis mindenhol, ahol van borvidék – hány összefogott, kidolgozott borturisztikai program készült. "Kikérem magamnak az összes balatoni borász nevében, hogy az országban mindehol tudnak ilyet csinálni, csak mi nem" – mondja. Logikailag is hibásnak nevezi azt, hogy azzal akarják összefogásra nevelni, "kényszeríteni" a borászokat, hogy nem teremtik meg nekik erre a pályázati "kényszert". Szerinte – és ezzel Jásdi is egyetért – csak arról van szó, hogy másoknak nagyon kell ez a pénz.