Gál
8 °C
22 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A balatoni borászoknak úgyis van pénzük?

2007.10.10. 10:02
Az ország 22 borvidékéből a 6 Balaton-környékinek a borászai és pincészetei elesnek a következő két évben az európai uniós fejlesztési pénzek nagy részétől. A regionális fejlesztési programokból kiemelt balatoni pályázatokból ugyanis kihagyták a borturizmust. A kiírók szerint azért, mert azt szeretnék, ha a borászok képesek lennének összefogni és komplex programot kínálni. A pincefejlesztés már nem elég, arra egyébként is kaptak pénzt az elmúlt öt évben, mondják. A borászok szerint ez hülyeség, és a helyzet rendezéséig kérték a balatoni pályázatok felfüggesztését.

Érthetetlen és minősíthetetlen versenyhátrány, mélyen megdöbbentő döntés – ezek voltak több balatoni borász első reakciói a néhány napja megjelent balatoni fejlesztési pályázatokra. A programokból ugyanis kihagyták a borturizmust, így hiába van a 22 magyarországi borvidékből hat a Balaton környékén – Badacsony, Somló, Balatonmelléke, Balatonboglár, Balatonfüred-Csopak, Balatonfelvidék –, ők a következő két évben nem juthatnak fejlesztési pénzhez.

A somlói Tornai Pincészet

Ahol pályázhatnának, ott nem indulhatnak

A dolog azért érte a meglepetés erejével a borászokat, mert korábban arról volt szó, hogy minden régió saját operatív programjában támogatási cél lesz a borturizmus is. Ez nem változott, a dél-, a közép- és a nyugat-dunántúli regionális programokban szerepel is a borturizmus. Csakhogy azzal, hogy a Balaton-törvényben szereplő 164 településre külön turisztikai pályázatokat írt ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, ezek a borvidékek saját régiójuk programjaiban nem vehetnek részt.

Vagyis hiába van például borturisztikai fejlesztésekre pénz a Dél-Dunántúlon, azon csak a Villányi és a Szekszárdi borvidék vehet részt, a Balatonboglári nem (hasonló a helyzet a nyugat-dunántúli Balatonmelléke és a Közép-Dunántúlhoz tartozó négy további borvidék esetén, utóbbi régióban így gyakorlatilag csak a móriaknak van kiírva a pályázat).

Ahol indulhatnának, ott nincs pályázat

A balatoniak saját, közigazgatási értelemben vett régióikban nem pályázhatnak, mert hiába van ott borturizmus, kitiltotta őket a kiíró, míg ott, ahol pályázhatnának, nincs mire, vázolja a kialakult helyzetet Laposa Bence, a Bazaltbor – korábban Laposa Családi Pincészet – borásza. A csopaki Jásdi István, a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetségének elnöke az értetlenkedésnél tovább ment, és levélben kérte Bajnai Gordont, hogy az ágazatért felelős miniszterként függessze fel a balatoni pályázatokat, míg ez a helyzet nem rendeződik.

Laposa azért is nevezi érthetetlennek a pályázati kiírást, mert a Balaton Fejlesztési Tanács célkitűzései között stratégiai célként szerepel a szőlészeti-borászati ágazat fejlesztése. Erre így most már legjobb esetben is csak a projektenként legfeljebb 100 ezer eurós (25 millió forintos) támogatást jelentő vidékfejlesztési programban lesz pénz, miközben a regionális programokban a támogatások alsó határa lett volna a 100 ezer euró.

Modern szüretelés a balatonboglári borvidéken

Sok nekik ennyi pénz

Részben éppen ezzel a 100 ezer euróval magyarázza a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) illetékese, miért nem lesz pénz borturizmusra. A tanács tevékenységéhez kapcsolódó szakmai háttérmunkát végző Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. gazdasági igazgatója szerint a mostani pályázaton – a nyújtható támogatás és az elvárt 30-50 százalékos önerő miatt – 50-80 millió forintos turisztikai célú fejlesztések vehetnek részt. „Ekkora összegű turisztikai célú borturisztikai fejlesztés túlmutat egy pince fejlesztésén. Ehhez már összefogott, több borász által közösen megvalósítandó projektre van szükség” – állítja Fekete-Páris Judit.

Márpedig ezek eddig hiányoztak, legalábbis a BFT szakmai álláspontja szerint. A borturizmus most már nem épülhet egy-egy pince fejlesztésére, szakmai összefogásra, összehangolt, komplex fejlesztési programokra van szükség, mondják. Fekete-Páris példaként említi, hogy az elmúlt években több fejlesztési program is meghiúsult azért, mert 2004-2005-ben a harminc támogatott projektből négyet is visszamondtak.

Megtanítanak összefogni

Eddig volt pénz a balatoni borturizmusra, mondja Fekete-Páris, aki szerint ez is az egyik oka annak, hogy mostantól nem lesz. Az elmúlt öt évben a borászok "jelentős támogatást kaptak pincefejlesztére". Ennek összege a BFT összesítése szerint 2001 és 2005 között összesen 413,2 millió forint volt. Ebből a pénzből közel 90 pince turisztikai célú fejlesztésére jutott.

A Balaton Fejlesztési Tanács az egységes balatoni borturisztikát támogatná, de a borászok, a borutak és az egyesületek eddig még képtelenek voltak összefogni. Kicsit megpróbáljuk most kényszeríteni őket, hogy fogjanak össze, legyenek olyan közös fejlesztéseik, amelyekkel 2009-től már pályázhatnak, mondja a gazdasági igazgató, hangoztatva: a mostani pályázati kiírások nem a teljes, 2007-2013-as költségvetési időszakra, csak 2007-2008-ra szólnak.

Szent György-hegyi barázdák

Ezek hülyeségek

Ezeket a hülyeségeket már hallottuk mi is, mondja a BFT érveire Jásdi. Szerinte a borturizmus vonezereje nem attól függ, hogy van-e egy borrégió, hanem attól, hogy milyen programokat kínálnak nemcsak a borokkal, hanem az ágazat jelentette kultúrtájakkal, hagyományőrzéssel. A világon mindengol, ahol nagy tavaknál van szőlőtermelés, a borászatnak, a borturizmusnak kitüntetett szerepe van, mondja Jásdi.

A pályázat hiányossága azért is érthetetlen, mert a balatoni turisztikai stratégiának azt a részét, hogy időben széthúzzák és a tótól távolabb vigyék a turizmust, a borászat szolgálná leginkább, mondja a csopaki bortermelő. Elfogadhatatlannak tartja azt az érvet is, hogy összefogás nélkül ne tudnának a balatoni borászok több tízmilliós beruházást végrehajtani. Példaként említi, hogy Villányban, Szekszárdon százmilliós fejlesztések történtek már az elmúlt években is.

Laposa Bence arra is kíváncsi lenne, hogy azokban a régiókban, ahol támogatják a borturizmust – vagyis mindenhol, ahol van borvidék – hány összefogott, kidolgozott borturisztikai program készült. "Kikérem magamnak az összes balatoni borász nevében, hogy az országban mindehol tudnak ilyet csinálni, csak mi nem" – mondja. Logikailag is hibásnak nevezi azt, hogy azzal akarják összefogásra nevelni, "kényszeríteni" a borászokat, hogy nem teremtik meg nekik erre a pályázati "kényszert". Szerinte – és ezzel Jásdi is egyetért – csak arról van szó, hogy másoknak nagyon kell ez a pénz.