Teknolodzsi

Manapság a csapból is technológia folyik, a biotechnológától az információtechnológián át a technológiai részvényekig. Félreértés ne essék: a művészetekről-mesterségekről (techné) való tudást (logosz) jelentő technológia rendes magyar szó, nincs vele semmi baj, mégis, hallatán a magamfajta vénecske műszaki kecske mind gyakrabban észleli magán a gyomorfekély meg az arcidegzsába tüneteit. Mert a szavaknak is van történetük, és aki látta a hatvanas években Zalatnay Sarolta horpadt kosztümkabátjait, az bizony a hatvan felé araszoló énekesnő implantátumaitól minimum röhögőgörcsöt kap.

Az ilyen -ika meg -lógia

végű görög-latin szavak jó sok nyelvbe fészkelték be magukat, és általában egy csomó mindent jelentenek. Csak nem minden nyelven jelentik ugyanazt a csomó mindent. A magyarban - nyilván a németből jővén - két techn- kezdetű szó is van, a technika (Technik) és a technológia (Technologie). A technika az a mesterségbeli tudás (gondoljunk a technikás labdarúgóra vagy a festő ecsetkezelési technikájára), meg a mesterség eszköztára is, meg minden, ami előállítás, gyártás, ipar. Ami mű. Meg az ezekről való tudás: a műszaki tudományok (az alkalmazott természettudományok) összesége.

A technológia viszont

- hangsúlyozom: magyarul (meg németül) - a műszaki tudományok egy szűk területe: technológiának nevezünk egy-egy olyan eljárást, amivel az alapanyagokból gazdaságos úton ipari termék lesz. Anyagok, eszközök, eljárások, receptek. Meg technológia még az ezeket az eljárásokat, recepteket összefoglaló tudomány. Van a csak fizikai folyamatokat alkalmazó mechanikai technológia meg a kémiai-biológiai folyamatokat is alkalmazó kémiai technológia. Illetve volt 30-40 évvel ezelőtt. Ma már nyilván külön lehet definiálni biológiai technológiá(ka)t is meg információs technológiá(ka)t is meg satöbbi. Jól mutatja a két fogalom különbségét, hogy régen technikának nevezték a műegyetemet és technológiának az ipariskolát...

Az angolban máshogy

oszlanak-oszlottak el a jelentéstartományok. A technikára nem is igen van saját szavuk, a francia technique-et használják, angolul mindjárt többes számba kell tenniük (technics), és sokkal ritkábban járja. Viszont jóval gyakrabban fordul elő a technology, mint erre mifelénk. Angolul nagyon sokszor technology az, ami magyarul technika vagy műszak(i), mű-. (Jó kis elmélkedést lehetne megereszteni arról, hogy az angolszász agynak miért a logosz fontosabb, a közép-európainak meg miért a technné...) A híres MIT, a Massachusetts Institute of Technology, az bizony magyarul a massachusettsi műegyetem (és nem technológiai intézet, ahogy már kedvenc lapomban is láttam leferdítve), az office technology az irodatechnika, az electrical technology meg elektrotechnika. És a biotechnology is biotechnika, sőt ipari vagy műszaki biológia. Hacsak nem egy konkrét - mondjuk fermentációs - eljárásról van szó, vagy az ilyen eljárásokat összegző alkalmazott tudományról.

Az IT, az information technology se

fordulhat mindig automatikusan információtechnológiaként magyarra. Az egyes konkrét célt szolgáló konkrét rendszerek (hardverek-szoftverek-eljárások), azok információtechnológiák. Meg az ezek gazdaságos előállításáról szóló tudomány, az is információtechnológia. Ami ennél általánosabb, ami e fölött van - az informatikai és számítógép-tudományok, az iparág, a gazdasági szektor - az információtechnika.

Már persze ha jobban vonzódunk

a régi kosztümkabáthoz. Mert időközben az angolban a technologys szószerkezetek bal fele oszlásnak indult, az informatikai-távközlési-hírközlési-újmédia-miafene technologyk elől elkopott az előtag, és elkezdte a technology jelenteni mindezt az új vircsaftot, cuzammen. És a másik végén megjelentek új utótagok, és lőn "technológiai ipar" (ez ám a csoda) meg technológiai ágazat meg részvény meg befektető, meg a jó fene tudja, mi. És az agguló műszaki lemondóan vakargatja a füle tövét: reménytelen, ekkora műcsöcsökkel már nincs mit kezdeni...