A csökkentés után is régiós csúcson a benzin adója

A Pénzügyminisztérium nem érzékeli a fogyasztás visszaesését, egyes szakértők szerint azonban a január óta bekövetkezett példátlan áremelkedés már érezteti a hatását, és néhány százalékkal visszaesett a kereslet. Ami biztos: januárban 231,50 forintos benzinárral kezdődött az év, ehhez képest a kutaknál most általánosnak mondható 295-297 forintos ár közel harmincszázalékos emelést jelent. Ugyanakkor az is tény, hogy 2000-ben a KSH adatai szerint az éves átlagos benzinár 234 forint volt, azaz több, mint az idén év elején. Ha az öt évvel ezelőtti helyzetből indulunk ki, mára pusztán az inflációt követve is éppen 300 forintba kerülne egy liter benzin. Tekintettel azonban arra, hogy a reálbérek azóta kifejezetten jelentős mértékben emelkedtek, ma még a mostani árak mellett is több benzinre telik egy átlagfizetésből, mint 2000-ben.

Mennyire drága az olaj?

A benzinár emelkedését alapvetően az olaj árának emelkedése határozta meg az utóbbi években, bár nem szabad elfelejteni, hogy a 2000-hez képest 2002 júliusában 10,50 forinttal emelkedett a jövedéki adó is, 103,50 forintra, az adóemelés áfával együtt kalkulálva 13,10 forintot dobott a kiskereskedelmi árakon. Csakhogy mivel időközben az olajárak a gyengülésnek indult dollár mellett is lényegében stagnáltak, az éves átlagos benzinár 2002-ben (sőt, 2001-ben és 2003-ban is) alatta maradt a 2000-es 234 forintnak.

Pedig az olajpiac az új évezred első éveiben is rendre produkálta a "több éves rekordszinten az ár" típusú híreket. Ez döntően a szintén nem túl távoli, ráadásul erős dollár mellett megélt 1999-es mélypontnak volt köszönhető, amikor átmenetileg a 10 dolláros szint közelébe csökkent az olajára. Az ezt követő, drasztikusnak tűnő emelkedés a 2000-es évekre jellemzően 25-35 dollár között ingadozó olajár szintet eredményezett.

Csakhogy közben a dollár mélyrepülésnek indult, amiből már felfelé tart ugyan, de még mindig messze van régi erejétől. Ha az egyszerűség kedvéért 2000-2003 között egységesen harmincdolláros éves átlagárral kalkulálunk, akkor az MNB éves dollár-átlagárfolyamával (LINK) számolva forintban követhetjük egy barrel árának alakulását. Eszerint 2000-ben a még 282 forintot érő dollárral számolva 8460 forint volt az olaj, 2001-ben a 286 forintos dollár mellett 8580 forint, 2002-ben a már csak 258 forintot érő dollár mellett 7740 forint, 2003-ban a 224 forintos follárral 6720 forint. Azaz négy év alatt "kvázi reálértéken" számolva több mint 20 százalékkal csökkent az olaj ára.

Ezután viszont már a 2004-es év is kisebb fordulatot hozott: az olajár a tovább - éves átlagban 202 forintra - gyengülő dollár mellett már jelentősen emelkedett. A piacokon meghatározónak tartott amerikai könnyűolaj az év elején 32 dollárba került, majd folyamatos emelkedés után október utolsó napjaiban ért 56 dolláros csúcsára. Az év vége felé jegyzési ára hordónként 42 dollár volt. Ha önkényesen ezt az árat vesszük éves átlagárnak, az forintban 8484 forintot jelent, azaz tavaly szinte pontosan a 2000-2001-es olajárszint állt be.

Mindebből azonban az is látszik, hogy a jelenlegi, a Katrina pusztítása nyomán átmenetileg a 70 dollárt is átlépő árszint valóban magas, forintosítva a most 65 dollár körüli jegyzési árat 13 000 forintba kerül egy barrel (158,58 liter) olaj.

Az adó a lényeg

Ha úgy vesszük, ez a korábbi árszinthez képest nominálértéken több mint kétszeres, reálértéken másfélszeres olajár emelkedés, mégis "csak" húsz százalékkal dobta meg év eleje óta a hazai kiskereskedelmi árat. Ennek magyarázata a kiskereskedelmi ár összetételében rejlik: egy liter árában fix 103,50 forintos tétel a jövedéki adó, további 3,06 forint a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetségnek (az ország olajtartélékért felelős szervezetnek) fizetendő díj. Mindkét tételt további 25 százalékos forgalmi adó terheli, így csak a fix adóteher 127,82 forint.

A fennmaradó árrész ötöde ugyancsak forgalmi adó, így összességében a közelinek tűnő 300 forintos benzinárban összesen 166,54 forintot fizetünk literenként a költségvetésnek, és 133,46 forintot az üzemanyagért. Az arány 55,5:44,5 százalék az adó javára, azaz még mindig többet fizetünk azért, hogy "vehessünk" benzint, mint ténylegesen a benzinért. Minél alacsonyabb a benzinár, a literenkénti összegből annál nagyobb részt tesznek ki az adók, a mai terhelés mellett 350 forint körüli árnál lenne az arány 50-50 százalékos.

A régióban mi fizetünk a legtöbbet az államnak

Ez a terhelés azt eredményezi, hogy az adótartalom az új uniós országok között egyértelműen Magyarországon a legnagyobb, sőt lekörözünk jónéhány régi, nálunk magasabb életszínvonalú tagállamot, például Ausztriát, Luxemburgot vagy Írországot is. A gazdasági tárca által is közzétett, Brüsszelben készülő uniós heti üzemanyagár-követés utolsó, augusztus 29-i adatai szerint Magyarországon ezer literre 661,51 euró adó esik, ez a 11. legmagasabb összeg a tagállamok között. A legkevesebbet, alig több mint 400 eurót a lettek fizetnek, de hat olyan ország is akad, ahol 500 euró alatt marad az ezer literenkénti adótartalom. (Az egyszerűség kedvéért: ha egy literben 0,5 euró, azaz a mai árfolyamon 122 forint az adótartalom, az a hazai viszonyokhoz képest 40 forinttal olcsóbb benzint feltételez).

Drágák is vagyunk

Az adó miatt uniós összehasonlításban természetesen drágák is vagyunk. Bár a világpiaci árak elvileg mindenkit egyformán érintenek, a finomítás, a szállítás és persze az előirányzott profitráta miatt is lehet különbség az adók nélküli, nettó árakban is: a 25 uniós tagállam közül a nettó üzemanyagárak összevetésében is Magyarország a legdrágább a régióban, illetve az új csatlakozók között is. De ebben a tekintetben legalább megelőz minket néhány, az adók összegét tekintve mögöttünk kullogó régi tagállam, mint Ausztria vagy Luxemburg, igaz, Németországban például olcsóbb a benzin. Fontos azonban megjegyezni: a nettó üzemanyagárak között a szórás lényegesen kisebb, az "adómentes" benzin Csehországban a legolcsóbb, és Hollandiában a legdrágább, de a különbség csak 21,7 százalékos. Ha az adótartalmakat vetjük össze, a legkisebb terhelést előíró Lettországhoz képest Hollandiában 219 százalékkal magasabbak az adók.

Mindez azt is jelenti, hogy bár az uniós pénzügyminiszterek éppen a múlt héten adtak ki közös állásfoglalást arról, hogy az olajárak miatt elszabadult kiskereskedelmi árak csökkentésére nem tartják jó lépésnek az adócsökkentést, az egyes tagállamok közötti igen jelentős különbségek miatt bizony sok kormánynak - köztük a magyarnak is - van mozgástere.

Nem sok az öt százalék

A kormányfő vasárnap bejelentette: az üzemanyagok vonatkozásában előrehozzák a januártól tervezett áfacsökkentést, és - ahogy a parlament elfogadja a szükséges törvénymódosítást - a benzin és a dízel áfája 20 százalékra csökken. Ez a kormány szerint is 10-12 forintos árcsökkenést eredményez, ez pedig a rangsorban nem sokat javít a helyezésünkön. Írországot várhatóan megelőzzük, Ausztriát azonban valószínűleg nem, illetve kb. egy szintre kerülünk nyugati szomszédunkkal.

Mennyit nyert az állam?

A Pénzügyminisztérium továbbra sem kívánta elárulni az Indexnek, hogy mennyivel több bevételhez jutott a költségvetés a vártnál magasabb benzinárral. A tárca korábbi érdeklődésünkre azt sem tartotta publikusnak, milyen olajárral - és ezáltal hazai kiskereskedelmi árral - számoltak az idei évre az áfabevételek tervezésekor. (Mivel a jövedéki adó a benzinnél és a dízelnél fix tétel, az állam többletbevételét kizárólag az árral növekvő áfa biztosítja). Gyurcsány Ferenc kormányfő azonban vasárnap jelezte: a kormány 250 forint körüli benzinárral számolt az idei költségvetés tervezésekor, azaz ennél nagyobb benzinárnál a költségvetésbe érkező áfa már pluszbevétel. Ez persze egyrészt azt jelenti, hogy a büdzsé mínuszban volt az első három hónapban, a 95-ös ára április elsejétől lépte át a 250 forintot, és azóta nem is ment e határ alá.

Ha az állam hasznának, azaz tervezetten felüli bevételének a 250 forint fölötti árrész ötödét tekintjük, akkor az ásványolaj-szövetség adataival számolt napi 5,5 milliós benzinfogyasztás és a 275 forintos ár mellett hetente 192 millió forintos plusz keletkezik a költségvetésben. A 300 forintos benzinnél már heti 550 millió forint a többlet, csak a benzinen. A kormányfő ugyan nem említette, milyen árszínvonalal számoltak a dízelnél, de ha a tavaly még költségvetési beavatkozási határnak tekintett 225 forint helyett 235 forinttal számolunk is, akkor a jelenlegi 270 forint fölötti dízelárakkal már heti 112 milliárd, azaz havi mintegy 450 milliárd plusz keletkezett. Mindez persze a tervezett több mint kétezermilliárd forintos áfabevételhez képest aprópénz, de néhány százalékos többlet már jelentkezhet.

Az ötszázalékos mérsékléssel az állam most erről mond le: a büdzsé tervezésekor várt 250 forintos várt benzinár mellett literenként 50 forint az áfabevétel. Ha ugyanezt 25 helyett 20 százalékos áfából kell elérni, az 300 forintos kiskereskedelmi árat feltételez, amit jelenleg sem értünk még el.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!